HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Latest topics
» Silhouette FRPG
by Vendég Szomb. Szept. 30, 2017 9:56 pm

» Colors of Seattle
by Vendég Szomb. Szept. 16, 2017 5:31 pm

» A kikötő
by Orin Zemdus Szer. Jún. 21, 2017 12:13 pm

» Csupasz hegyek
by Varianna Wrynn Pént. Jún. 16, 2017 1:19 am

» Erdő széle
by Lysanthir Valhosta Csüt. Jún. 15, 2017 5:02 pm

Top posting users this month

Share | 
 

 A hideg és kopár fennsík

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar
Helló, sweetheart! I am
Admin
Hozzászólások száma :
229
Join date :
2014. Apr. 17.


TémanyitásTárgy: A hideg és kopár fennsík   Pént. Május 16, 2014 2:50 pm






Hideg és kopár fennsík

A szigetre jellemző kopárság mondhatni itt jelenik meg a legszembetűnőbben, ahol a hegy egy bizonyos része egyenessé válik. Se élelemforrás, se víz, csak a magasság okozta fagy és csendes kietlenség.





Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://lordsofthesky.hungarianforum.com
avatar
Helló, sweetheart! I am
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A hideg és kopár fennsík   Kedd Júl. 22, 2014 2:14 pm

Alistair Gwynnbleid
Zökkenőmentes földet érést produkál Renna, mire meg is paskolom a nyakát.  Echwardra sziget egy kopár fennsíkjára sikerült érkeznünk, ahol legalább nincs perzselő forróság, hiszen azt egyikünk se bírja túl jól.
# Nem kellett volna idejönnünk! #
Hangzik fel a fejemben a jól ismert hang, Rennától. Csak egy pillantást vetek szépséges sárkányom tündöklően kék szemébe, félig felvonva a szemöldököm, amiből ő máris megérti, hogy ez a jól ismert „Félsz?” kérdésem. Erre felmordul, én pedig mosolyogva fordítom el a fejem, hogy tekintetemmel körbepásztázzam a terepet.
# Csak téged féltelek. #
- Nem kell, tudok vigyázni magamra. Neked pedig vissza kéne menned, mielőtt meglátnak – fordulok felé a tanáccsal. Látom a szemében, hogy nem akar itt hagyni, de ezt a vitát már megannyiszor lejátszottuk otthon. Alapvetően az én zseniális ötletem volt, hogy idejövök egy kicsit felderíteni az ellenséget, Renna már az elején sem helyeselte; de túlzottan szeret engem ahhoz, hogy elengedjen egyedül. És azt is megbeszéltük – végül ő is belátta logikus érvelésem -, hogy nem kell maradnia, hiszen túl nagy, és figyelemfelkeltő, én meg könnyebben el tudok rejtőzni egyedül. A kapcsolatunk van olyan mély, és erős, hogy érezze, ha valami nem sül el jól, akkor vissza tud jönni hozzám. Amúgy is fedeznie kell otthon, mert ha a fejesek rájönnek, hogy hova is jöttem, azt hiszem nem köszönöm meg, amit tőlük kapok ezért...
Renna megböki a vállam, felé fordulok, neki támasztom a fejem, és egy pillanatra lehunyom  a szemem. Búcsúzom, egy időre. Szavak nélkül, de megértjük egymást. Én is féltem, ő is félt de túl makacs vagyok, hogy erről le tudjon beszélni.
- Menj! Már így is túl sokáig maradtál – mondom, és ellépek tőle. Még egy utolsót mordul, majd egy szemvillanással figyelmeztet, és a magasba emelkedik.
# Vigyázz magadra! #
Üzeni még, aztán elkezd távolodni. Nem figyelhetem sokáig, hiszen dolgom van. Fejembe húzom a csuklyámat, nehogy valaki észrevegye a nyakamon a jegyet, majd lassú, csendesen lopakodó léptekkel indulok el. A kard az oldalamon, íj a kezemben, és egypár kés rejtőzik még a ruhám alatt, a csizmámban is.


A hozzászólást Nerys Aletto összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Júl. 24, 2014 3:19 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
avatar
Helló, sweetheart! I am
Alistair Gwynnbleid
Hozzászólások száma :
33
Join date :
2014. Jun. 10.
Age :
20
Tartózkodási hely :
Sárkányok szigete


TémanyitásTárgy: Nerys Aletto   Kedd Júl. 22, 2014 2:41 pm

Nerys Aletto


Mélyen gondolataimban voltam, a múlton merengtem és kérdéseimre kerestem magamban a választ.
Meg lesz-e valaha hogy miért is tette az a fickó amit tett? Miért is tehette?Minek gondolkozom megint ezeken!!
Szóltam magamra és közben tábort vertem, nem volt túl nagy mégis feltűnő, ahogy már meg szoktam ugyan úgy száraz fa ágakat szórtam szét a tűzrakó helyem közelében, aztán vissza tértem és kardomat elővéve fekete szőr palástomat a földre dobtam, elkezdtem a szokásos esti harci gyakorlatomat, gyors erős vágásokkal kezdtem, gurulásokkal, fordulattokkal tűzdelve. Halk zajt hallok, az egyik fa ág recsent elindultam ellen őrizni és egy rókát láttam el rohanni mikor oda értem.
Most már abban is biztos lehetsz hogy ha emberek jönnek azt hallani fogd gondoltam magamban és egy széles mosoly jelent meg arcomon miközben vissza indultam a tűzhöz folytatni gyakorlásomat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Helló, sweetheart! I am
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A hideg és kopár fennsík   Kedd Júl. 22, 2014 3:11 pm

Alistair Gwynnbleid

Mély sóhajjal vetem bele a pásztázó tekintetem az idegen táj újdonsült vadonába. Hiába mutatom olyan nagyon keménynek magam, azért a sárkányom távollét, még ha nem is hosszú időre, de mindig megvisel. Megrázom a fejem. Most koncentrálnom kell, arra, amiért idejöttem, ne szabad, hogy az érzelmeim elragadjanak. Ahogy kutató szemeim figyelnek, egy vöröslő pontot veszek észre. Tűz. Ez biztos, mint az, hogy engem Nerysnek hívnak. Nem tudom, hogy elinduljak-e megnézni, vagy inkább kerüljem el, keresve egy lakott terültet, ahol könnyebben elvegyülhetek. Ha ez egy rablóbanda tanyája, akármennyire is büszke vagyok a fizikumomra, harctudásomra, egyedül a túlerővel szemben, nem biztos, hogy annyira sikeres lennék.
Rövid hezitálás után azonban mégis a kockázatos megoldás mellett döntök, és elindulok a fény felé. Nem telik bele sok időbe, mire közelebb érek. Szerencsémre a puha talpú csizmám nem csap emberi füllel hallható zajt, megtanultam már benne csendben járni. Azért persze a lábam elé nézek, figyelve, hogy pontosan hova is lépek, nehogy valami zörgő növényre találjanak a talpaim.
Egy vesszőt illesztek a húrra, de még nem húzom ki az íjat, hanem csendben óvakodom előre. Szemem lassan hozzászokik a fényhez, és meglátom az embert, aki itt van. Szerencsére egyedül, de ahogy a mozdulatait figyelem, egy idősebb, jóval tapasztaltabb harcosra akadtam. Ebben a pillanatban nem figyelek eléggé, és pont egy száraz ágra lépek. A francba! Biztos meghallotta, és nem véletlen, hogy itt volt ez az ág... Sajnos ilyenkor az első reakcióm a kapkodás, és gyorsan el is lövöm a vesszőm, ami jelen helyzetben talán a legrosszabb döntés. A célt is elvétem, és biztossá teszem számára, hogy nem egy állat zavarta meg.
- Gratulálok te idióta, most már szedd össze magad! – korholom magam nem is suttogva, hanem szinte tátogva a szavakat. De ilyen helyzetben muszáj kimondanom, hogy levezessem a feszültséget.
Persze nem állok ott egyhelyben, mint a szamár, hanem amilyen halkan csak tudok a legközelebbi bokor felé araszolok, elrejtőzve mögé, és inkább előszedve a kardomat, mivel a távolról támadás lehetőségét szó szerint ellőttem.
Vissza az elejére Go down
avatar
Helló, sweetheart! I am
Alistair Gwynnbleid
Hozzászólások száma :
33
Join date :
2014. Jun. 10.
Age :
20
Tartózkodási hely :
Sárkányok szigete


TémanyitásTárgy: Re: A hideg és kopár fennsík   Kedd Júl. 22, 2014 7:09 pm

Nerys Aletto


Egy nyíl haladt el mellettem, az egyik ág is meg recsent, azonnal hátra fordultam. Nem láttam senki, elindultam a hang irányába óvatosan kardomat közepes magason tartottam a gyorsaság és az erőmet használtam fel ebben a kard tartásban. Ahogy közelebb értem védekező állást vettem fel, hátra vetve bal lábam jobbat pedig a helyén hagyva emeltem kardom váll magasságba, és kiáltottam el magam.
Gyere elő, akkor meg úszhatod ezt anélkül hogy randevúznál egyet a halállal, de ha akarsz rejtőzködj még egy keveset a halál már úton van feléd.
Ezzel a kardomat magam felé döntöttem, készen arra hogy el hajítsam ha ne talántán támadás érne, bár nem voltam benne biztos hogy bárki is van itt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Helló, sweetheart! I am
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A hideg és kopár fennsík   Csüt. Júl. 24, 2014 3:18 pm

Alistair Gwynnbleid

Valahogy úgy érzem zseniális képességem van ahhoz, hogy bajba keveredjek. Igaz, ezt most én kerestem magamnak, az én ötletem volt, hogy idejöjjek, és vállalom is a felelősséget, de már tényleg nem bírtam otthon ülni, hiányzott az adrenalin.
Mostanra már biztosra veszem, hogy az idegen tud a létezésemről, és arról, hogy finoman fogalmazva is megtámadtam. Ezt biztos, hogy nehezen adnám be véletlennek, bár jó vagyok abban ha ki kell dumálni magam a kínos vagy veszélyes helyzetekből. Szerencsére még viszonylag időben sikerül elejtőznöm, és el is rakom az íjat a hátamra a helyére. Itt most már a kardnak lesz szerepe. Áldom magam azért, amiért a ronggyal kissé kipárnázott – habár kopottabb, régibb – kardhüvelyem hoztam, mert így most erősen tompítja a helyéről kicsusszanó penge jellegzetes hangját. Éppen magam elé tartom a kardom, mikor megüti a fülemet az idegen hangja. Remek! Már megint egy döntés elé kerültem... Nem is tudom melyik lenne az előnyösebb választás. Tekintve, hogy előbb-utóbb össze kell most már találkoznunk, inkább előbb. Mindez persze csak egy fél pillanat alatt fut végig az agyamon, és már veszek is egy nagy levegőt.
A másik irányba indulok el, mint amerről a hangot hallottam, ezzel mintegy megkerülve a bokrot, bár sajnos az idegen pontos helyéről nincs fogalmam. De ez a bújócska igazából annyira nem az én stílusom, nyílt, őszinte személyiség vagyok én ehhez.
Amint kiérek a takarásból, megpillantom a férfit, kardot tart maga elé. Még nem tudom, hogyan fogok ebből kimászni. Talán tényleg felelőtlenség volt idejönni... Kár, hogy előbb cselekszem, aztán gondolkodom. Elindulok felé, nem sok lépés választ el minket, az arcom elszánt, a kardom magam előtt, de nem sietek.
- Nem kenyerem a rejtőzködés. Itt vagyok – jelentem ki neki határozottan, és azért biztos távolságban megállok előtte. Ekkor érzem meg azt, amiről reméltem, hogy az elkövetkező pár órában nem fogom. Renna jelenlétét. Jellemzően nem hallgat rám, hanem visszajött értem... Tudhattam volna.
# Ne gyere ide, bújj el!! #
Üzenem neki gyorsan, hiszen, amíg őt nem látják, addig van esélyem, hogy túlélem, illetve kevesebb harccal úszom meg az egészet. Nem mond semmit, de tudom, hogy nem fog idejönni.
Vissza az elejére Go down
avatar
Helló, sweetheart! I am
Alistair Gwynnbleid
Hozzászólások száma :
33
Join date :
2014. Jun. 10.
Age :
20
Tartózkodási hely :
Sárkányok szigete


TémanyitásTárgy: Re: A hideg és kopár fennsík   Csüt. Júl. 24, 2014 6:57 pm

Nerys Aletto


Kardomat le engedem ahogy meg láttam a vörös hajzatot, s a hozzá tartozó angyali arcot. A rám tartott kard nem éppen bizalom gerjesztő így hát kardomat még mindig a földre hegyezve tartom olyan állásban hogy gyorsan hárításra húzzam egy támadás esetén.
Nyugalom rendben? Tedd el a kardod és gyere mennyünk vissza a tűzhöz nem biztonságos idekint egyedül főleg nem este, hidegebb olyankor a levegő és ez sok helyi vadat felkelt egyel elbán az ember de amikor egy falka veszi körül rosszabbul is járhat a kígyókról nem is beszélve akik erre felé tanyáznak. Mosolyodtam el, és kardommal a kezembe indultam vissza a tűzhöz és intve az idegennek. Vissza érve a sátramhoz léptem és egy oldal táskából kiveszek egy nagyobb darab kenyeret, eltöröm és a nagyobbik felét az idegen felé nyújtom már ha utánam jön.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Helló, sweetheart! I am
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A hideg és kopár fennsík   Kedd Szept. 09, 2014 11:27 pm

Alistair Gwynnbleid

Most sikerült eljutni oda, hogy már felfedtem a kilétemet az idegen előtt, ami talán nem a legjobb döntés a részemről. A férfi mégis kedves, és odainvitál magához a tűzhöz. Nem tudom, hogy ez csak csel vagy bízhatok benne. Amilyen időket élünk, jobb óvatosnak lenni, de már megfordult a fejemben, hogy néha talán túlaggódom a dolgokat. Viszont elég egy alkalom, amikor nem, és kész a baj, meg is haltam, vagy ami még rosszabb Renna is.
Egy egészen rövid mérlegelés után leeresztem a kardom de még nem rakom vissza a hüvelyébe, a kezem ügyében marad. Közelebb megyek az idegenhez, a tekintetemmel őt fürkészve, majd óvatosan, lassan leereszkedem a földre a férfival szemben a másik oldalra. Mikor felém nyújtja a kenyeret, elfogadom, odamegyek, és kiveszem a kezéből.
- Köszönöm – mondom egy bólintás kíséretében, majd egy darabot letörök belőle, és elkezdek enni. Eddig az adrenalintól fel sem tűnt, hogy mennyire éhes vagyok. Azért persze most is résen vagyok, a szemeim állandóan a környéket és persze az idegen férfit fürkészik. Talán ha tudnám, hogy Renna biztos visszament, akkor azt hiszem nyugodtabb lennék. De így… még nem tudom, hogyan fogok elszabadulni, és vajon keves sárkányom meddig tud távol maradni, meddig lesz türelmes? A kenyér egy részét meghagyom, és visszaadom a férfinak. Nem áll szándékomban megenni az összes kenyerét, nem vagyok én élősködő…
# Mi van? Minden rendben? Nerys, menjünk! #
Renna már türelmetlen, érezni rajta, lassan mennem kéne, de félek, hogy a férfi követni fog. Nem láthatja meg a sárkányt, de azt sem akarom, hogy Renna túl sokáig legyen nélkülem.
# Megyek, ne aggódj, türelem! #
Üzenem neki gyorsan, és az arcomon egy halvány bosszúság fut keresztül.

//Hatalmas bocsánat az óriási késésért...//
Vissza az elejére Go down
avatar
Helló, sweetheart! I am
Alistair Gwynnbleid
Hozzászólások száma :
33
Join date :
2014. Jun. 10.
Age :
20
Tartózkodási hely :
Sárkányok szigete


TémanyitásTárgy: Re: A hideg és kopár fennsík   Kedd Szept. 09, 2014 11:59 pm

Nerys Aletto


Csak nyugalom, ha bármi baj történne azt hallanánk. Mosolyodtam el, picit az előbb történteken amikor egy újabb reccsenést hallok, a lányra nézek s gondolkodás nélkül be rántom őt a sátramba
Nyugalom, meg nézem mi volt ez. Maradj itt nem biztonságos erre felé főleg nem neked. Mondtam a lánynak halkabban s kardommal kezembe lassú léptekkel indultam meg a zaj irányába.
Oda érve pár nem kívánatos fosztogatóba botlottam.
Állj meg öreg ott ahol vagy! Kiáltott rám az egyik s tőrével hadonászva jött felém, kardom hegye a földet nézte, jobb karom izmai meg feszültek vágásra készültem amint közelebb ér a fiatal férfi ki tőrével hadonászik.
Öreg róka ravasz róka ahogy mondani szokták kölyök! Mosolyodtam el, s emeltem a hangszintemen hogy a sátorban lévő lány is hallja. Végül az ifjú fosztogató legény elég közel jött ahhoz hogy egy hirtelen vágással küldjem őt a földre.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Helló, sweetheart! I am
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A hideg és kopár fennsík   Csüt. Szept. 25, 2014 9:40 pm

Alistair Gwynnbleid

Ideges vagyok. Ez nem is kétség. Hiszen Renna rám vár, egyedül van, és valahogy vissza kéne jutnom hozzá, ami jelenleg lehetetlennek tűnik számomra. Ez a türelmes várakozás nem a mi stílusunk, így most igazán jó lehetőség, hogy tudunk benne fejlődni, csak egy kicsit veszélyesnek tűnik. Nagyon. Mikor a férfi egy hirtelen mozdulattal beránt a sátrába a reccsenés hatására, én azzal a lendülettel pattanok fel. Különben is, mi az, hogy csak úgy lenyom a sátorba?! Nem vagyok én ilyen védtelen, hogy a rejtett erőszakos szándékokról már ne is beszéljünk. Őszintén szólva nem a legszimpatikusabb az öreg.
- Már elnézést, de pont nem maga fogja megmondani, hogy biztonságos-e nekem, avagy sem! - fortyanok fel, fojtott hangon persze, de a felháborodás így is érezhető benne, engem idegen emberek ne ráncigáljanak csak úgy, kényükre-kedvükre. Talán mindig is a büszkeségem kevert bajba, de ettől nem tudok megszabadulni... eddig nem sikerült. Persze követem az idősebbet a zaj forrása felé, mögötte állok, szintén kivont karddal, de nekem nem kell bepiszkolnom a kezem, hiszen már meg is tette helyettem. Azért én megkérdeztem volna, hogy mit akar, nem feltétlen lehettek rosszak a szándékai – noha azért elég valószínű.
Éppen idejét látom a távozásnak. Talán a legjobb lehetőségem akkor lett volna, mikor nem rám figyelt a férfi, könnyen leléphettem volna, de túlzottan el voltam foglalva a sértett büszkeségemmel... ah, ezek a gyengeségek.
- Nos, köszönöm ezt a vendéglátást, de azt hiszem nekem tovább kéne indulnom. - szólalok meg, igyekezve a legkisebb gyanút kelteni, hogy mégis azért kéne mennem, mert egy sárkány vár rám, aki nem mellesleg a lelki társam, és legjobb barátom. Azt hiszem ezt ezen a környéken nehezen magyarázhatnám el... Visszateszem a kardom a hüvelyébe, és indulásra készen bólintok az öreg felé, remélhetőleg nem áll szándékában feltartóztatni, mert akkor kénytelen leszek harcba bonyolódni, és nem vagyok benne biztos, hogy Rennát túléli. Engem még akár le is győzhetne (hah, hová lett a büszke Nerys..?) de kettőnkkel biztos nem bír el.
Vissza az elejére Go down
avatar
Helló, sweetheart! I am
Alistair Gwynnbleid
Hozzászólások száma :
33
Join date :
2014. Jun. 10.
Age :
20
Tartózkodási hely :
Sárkányok szigete


TémanyitásTárgy: Re: A hideg és kopár fennsík   Csüt. Szept. 25, 2014 9:54 pm

Nerys Aletto


Nem volt nagy ügy ahogy végig néztem a fekvő hullán, s a társai már rohantak is mind a nyulak. Közben a lány hangja s távozási szándéka ütötte meg a fülem.
-Ne rohanj ennyire, lehet fontos a találkozód, de veszélyes idekint egyedül, szerintem a legjobb példa éppen most futott el még több emberért, ha mész is enged meg hogy veled tartsak. Ezzel fogtam meg a nekem hátal álló lány bal karját, bár lehet nem volt ez a legjobb döntés, mégis csak túl fiatalnak tűnt ahhoz hogy egyedül járkáljon erre felé.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Helló, sweetheart! I am
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A hideg és kopár fennsík   Hétf. Okt. 06, 2014 8:51 pm

Alistair Gwynnbleid

# Nerys Aletto! Most már igazán indulj, mert így is nagyon ki fogunk kapni otthon! #
Renna hangja csak úgy dübörög a fejemben, érzem, hogy már nagyon ideges, és az indulásnak tényleg itt lesz az ideje. Remélem a fejesek otthon nem jöttek rá, hogy elszöktem egy kis kirándulásra, mert azt hiszem akkor készülhetek valami nagyon kemény büntetésre, főleg, hogy az ellenségről se tudtam meg semmi lényegi információt.
# Megyek már, ne aggódj, csak le kell rázzam az idegent, hacsak nem akarod őt is magunkkal vinni. #
Válaszolok kicsit morcosan, mert kedves sárkányom most kicsit felhúz a türelmetlenkedésével, és az én mondandómra csak egy mordulás a reakció. Igazán tudhatná, ha egyedül lennék már rég elindultunk volna, de nekem pont egy ilyen ragaszkodós öreget kellett kifognom... Megfogja a karomat, mire félig felhúzott szemöldökkel, morcosan pillantok felé. Na ezt most jól megkaptam, jó esetben el is kísér egészen Rennáig. Azt hiszem ideje még határozottabbnak lennem.
- Nem – jelentem ki komolyan, és kirántom a kezem a szorításból, engem csak ne akarjon pátyolgatni, nem is ismer. - Egyedül is boldogulok, nem szorulok védelemre, meg tudok küzdeni a saját életemért, ha kell, és egy személy ráadásul kevésbé észrevehető, mint kettő.
A hangom nyugodt, de ellentmondást nem tűrő. Rendes tőle, hogy meg akar védeni, de ilyen helyzetben nem bízhatok meg senkiben, és nem fogadom el senki segítségét, hiszen nem vagyok egyedül. Mindenesetre addig jó, amíg nem tudja a férfi, hogy nem vagyok egyedül.
- A viszontlátásra! - bólintok felé ismét, és egy félmosolyt is megeresztek, hátha hagy elmenni engem. Majd lassan megfordulok, ellenőrzöm, hogy megvannak-e a fegyvereim, íj, kard, kés, vesszők, rendben. Akkor pedig tényleg nincs más hátra, mint hazamenni és várni a csodálatos fejmosást. Persze, még mindig lehet rá esélyem, hogy nem vették észre a távozásom... elvégre ki vagyok én? Csak egy a sok lovas közül, illetve még csak tanonc.
Vissza az elejére Go down
avatar
Helló, sweetheart! I am
Alistair Gwynnbleid
Hozzászólások száma :
33
Join date :
2014. Jun. 10.
Age :
20
Tartózkodási hely :
Sárkányok szigete


TémanyitásTárgy: Re: A hideg és kopár fennsík   Vas. Okt. 26, 2014 6:11 pm

Megvontam a vállam, ha egyedül akar menni egyedül fog. Már így is késésben voltam. Vissza indultam a tábor felé s a lány felé fordúltam.
-Vigyáz magadra azért, és óvatosan nehogy nem kívánatos személybe botolj. Vissza érve a sátorba folytattam az addigi gyakorlatom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Helló, sweetheart! I am
Admin
Hozzászólások száma :
229
Join date :
2014. Apr. 17.


TémanyitásTárgy: Re: A hideg és kopár fennsík   Vas. Jún. 26, 2016 3:07 pm




A játék lezárva!
Szabad terület!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://lordsofthesky.hungarianforum.com

Helló, sweetheart! I am
Sponsored content


TémanyitásTárgy: Re: A hideg és kopár fennsík   

Vissza az elejére Go down
 

A hideg és kopár fennsík

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játéktér :: Echwardra sziget :: Külterületek-