HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Latest topics
» Silhouette FRPG
by Vendég Szomb. Szept. 30, 2017 9:56 pm

» Colors of Seattle
by Vendég Szomb. Szept. 16, 2017 5:31 pm

» A kikötő
by Orin Zemdus Szer. Jún. 21, 2017 12:13 pm

» Csupasz hegyek
by Varianna Wrynn Pént. Jún. 16, 2017 1:19 am

» Erdő széle
by Lysanthir Valhosta Csüt. Jún. 15, 2017 5:02 pm

Top posting users this month

Share | 
 

 Tisztás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
avatar
Helló, sweetheart! I am
Admin
Hozzászólások száma :
229
Join date :
2014. Apr. 17.


TémanyitásTárgy: Tisztás    Hétf. Május 19, 2014 9:51 pm






Tisztás

Ugyan nem pont az erdő közepén található, de nincs is túlontúl távol tőle a magasabb füvű tisztás. A csendesebb léptűek gyakorta láthatnak errefelé legelésző növényevőket, miket ha megzavarnak, nagy riadalommal szélednek szanaszét. Egyes növények azonban csak itt nőnek. Sárkánylovasok kedvelt leszállópályája, ugyanakkor kisebb-nagyobb rendezvények megtartására is ideális hely. Nem egy esküvőnek volt már színhelye a kellemes légkör miatt.








A hozzászólást Admin összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Nov. 14, 2016 2:45 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://lordsofthesky.hungarianforum.com
avatar
Helló, sweetheart! I am
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Hétf. Május 19, 2014 9:55 pm

Aweron

A délutáni nap melengeti bőrömet. Ryuuval ugyan arra gondolunk. Ez az idő tökéletes egy kis repüléshez. Egy szó nélkül szállok a nyeregbe és abban a pillanatban a szárnyak kitárulnak, az izmok megfeszülnek és pillanatokkal később már érzem is ahogy a levegő belefeszül a hártyás szárnyakba. Ezt az érzést nem tudom megunni. Ahogy az erdő felett röpködünk megpillantva szokásos kis tisztásunkat rövid pihenőt tartunk. Ryuu kényelmesen összegömbölyödik a földön én pedig nekidőlök. A napsugarak simogatják az arcom, sötét köpenyem magába szívja a napsugarakat és melegen tart. A kelleténél talán jobban is elengedem magam ugyanis elszundítok. A Sárkányomból áradó meleg miatt észre se veszem hogy hűl le a levegő. Mikor újra kinyitom szemem már szürkület van és az idő is jócskán lehűlt.
~Igazán felébreszthettél volna.
Bár örülök a délutáni pihenőnek, de ezzel elég sok időt elpocsékoltam. Bár a napnak lassan vége így már semmire nem lesz időm abból amit leterveztem. Remek.
~Hajlamos vagy túlhajtani magad. Megérdemled a pihenést.
Szól a férfihang. Emlékeztetve rá, hogy néha kissé megszállott vagyok. Tény hogy túl sokat követelek magamtól de másoknak nincsenek felém elvárásaik. Nincs kinek megfelelnem így csak magamat hajthatom előre. Nekem kell célokat kitűznöm és elérni azokat. Egy morranás térít ki a gondolatmenetemből. Ryuu szerint ismét rossz irányba kalandoztak a gondolataim. Kis sóhaj kíséretében elterelem figyelmem és felkelve nyújtózkodom egyet kiropogtatva vele minden lehetséges porcikámat. Ezt követően tekintetemet körbefuttatom a tájon. A bokrokon, fákon, égen. Végülés nem csak a napsütés teszi széppé a természetet.
~Lehet meg kéne néznünk holdfényben. Rég láttuk.
Csüccsenek vissza a földre.
Vissza az elejére Go down

Helló, sweetheart! I am
Aweron Garodin
Hozzászólások száma :
22
Join date :
2014. May. 14.


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Kedd Május 20, 2014 12:31 pm

Quelan

- Jó, most jobbról támadok. Ez az, kitörés és szúrás, hmm remek.
Dél óta edzünk a tisztás egyik eldugottabb, fákkal közrefogott részén. Muszáj kicsit tanítanom őgyíkságát, mert kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy őt megtámadja egy lázadó. Ha a legjobbak akarunk lenni, akkor az ilyesmivel számolnunk kell és tudnunk kell kezelni is. Bár pikkelyes bőre vastag és kemény, ám akad acél és nyíl is, mi utat találhat a kérges bőrén keresztül. Az edzést napi rendszerességgel műveljük, mindig más helyszínen, ám az utóbbi pár napban kimaradt én pedig hajlamos vagyok hajcsárkodni és egy nap alatt bepótolni az összeset. Nem mondom, én is mindjárt összezuhanok a fáradtságtól. Sajog minden porcikám az izomláztól. Megtörlöm a homlokomat, egyúttal arrébb sodorva rátapadt göndör tincseimet is és újból támadok. Felé szegezve a kardomat egyenest a szárnya felé suhintok, s bár ő is fáradt, mégis feljebb repül, kitérve előlem. Elismerő pillantással nézek utána, de nem kímélem, kezembe veszem bátyám hálóvetőjét és becélzom a szárnyas óriást. Erre nem számított, és én sem tagadom, kissé kegyetlen a mai edzés, de így leszünk mi ketten a legjobbak. A háló rácsavarodik a sárkányra, hátára szorítva a hártyás szárnyakat és hatalmas teste pedig zuhanni kezd. Földetérésekor felporzik alatta a talaj. Ha valaki most érkezne akkor bizonyára azt hinné, hogy lázadó vagyok, de egyelőre nincs senki a környéken...ugye? Zihálok a fáradtságtól, a vállamra vetem a fegyvert, s úgy nézek Azurra, s megindulok felé. Még ehhez sincsen hozzáfűznivalója. Ritkán beszél, csak akkor, ha szükségét érzi. Alig párszor hallottam eddig a hangját, már nem is tudom igazából, hogy milyen.
- Ne haragudj, de használnom kellett. Ők is előszeretettel alkalmazzák ezt.
Mondom, miközben lebontom róla a hálót és visszatöltöm a vetőbe, hacsak nem történik közben valami. Olyan érzésem van, mintha lenne itt rajtunk kívül valaki. A szélirány megváltozik és Azur beleszimatolva a levegőbe, mintha ő is konstatálná. Szó nélkül felmászok a hátára és felrepülünk, hogy jobban megnézzük magunknak a környéket. A tisztás másik oldalán, kiszúrok egy alvó sárkányt. Fentről úgy tűnik egyedül van, de közelebb repülve feltűnik a lovasa is. Közvetlenül előtte szállunk le, kissé talán felverve a port, ami nem a legjobb ébresztő egy lánynak. Egy lány?! Ritkább a lovasok között. Értetlenül felvonom szemöldökömet és alaposan végigmérem. Ez talán nem fog tetszeni neki. Magamban megállapítom, hogy szemrevaló teremtés. Először azt hittem rá, hogy Enelye.
- Üdv néktek ezen a hűvös estén.
Megvárom a reakciójukat, mely nem biztos, hogy barátságos lesz, majd újból felszólalok.
- Szép darab.
Bökök állammal a tűzsárkány felé. Szép nagyra is nőtt. Azure távolságtartóan méregetni kezdi, s felé szimatolva lassan körbe is sétál körülötte.
- Bocs az ébresztőért. Aweron vagyok.
Felé nyújtom a kezemet. Most kivételesen nem hordom a kesztyűt, hiszen Azur nem szereti, ha abban érek hozzá. Ha elfogadja a kézfogást érezheti tenyerem érdesebb érintését.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Helló, sweetheart! I am
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Kedd Május 20, 2014 7:12 pm

A jégsárkány szárnycsapásai elűzik a meleget. Megborzongok. A hideg sose volt a kedvencem. Na persze lehet hogy ha a szüleimnek jégsárkányaik lettek volna akkor most ugrálnék örömömben vagy hasonló. De nem. A szél és a por hátra fújják köpönyegemet  Így láthatóvá válik egyszerű  öltözékem. Talán nem meglepő hogy a szoknya és az „Úristen, a szél összeborzolta a hajam!” megjegyzések nálam elmaradnak.  Jobb karomat kissé megemel, és azzal próbálom védeni a szememet a portól de természetesen mindezt úgy hogy próbálok mindent szemmel tartani. Mind a két alkaromon karvédőt viselek. Amik nem mellékesen jó rejtek helyek is. Sosem lehet tudni hogy tőr, dobócsillag,  vagy esetleg egy kis méreg rejlik e bennük. Vászon ingem világos, a fehérhez közelít. Rövid ujjai vannak, az alja pedig beleveszik sötét bőrnadrágom derekába. A térdig  érő bőrcsizma jól kiegészíti a bőrzekét amit az ingemen viselek. A hátamra szépen megmunkált kardot erősítettem melynek szíja látható mellkasomon. Ryuu felméri az érkezőket. Nincs elragadtatva a másik sárkány típusától, de egyenlőre nem tartja fenyegetőnek.  Fejét visszahelyezi mellső lábaira és lehunyja a szemét. Persze ettől még ha bármi rossz történne azonnal tudna reagálni. Én Ryuu reakciója láttán már nem készülök fenyegetésre és befejezem a nálam lévő fegyverek számbavételét.  Aweron pillantása nem igen érdekel. Hozzá vagyok szokva hogy a férfiak végig mérnek. Kik azért, mert ritkán látnak női lovast, másokat pedig egyszerűen lenyűgözi megjelenésem. A védtelennek tűnő törékeny kislány. Így látnak sokan.
-És attól tartok egyre hűvösebb lesz.
Jegyzem meg a köszöntésé ércelődve, de egy kis félmosollyal biccentek a jövevényeknek. Remélhetőleg ennyi elegendő lesz számukra köszöntésnek.  Amikor a jégsárkány körbesétálja, Ryuu reakciója mindössze annyi, hogy egyik szemét kinyitja, pár lépést nyomon követi majd szemét visszacsukva tovább pihen.
-A Tiéd is teccetős.
Viszonzom a bókot én némiképp több érdeklődést mutatva a jéghegy iránt mint  a vörös veszedelem aki  kissé udvariatlannak bizonyult. Nem szívesen kerülnék összetűzésbe vele. Mindig utáltam a hideget. Fázni pedig felér egy kisebb kínzással számomra. Na de az nem azt jelenti hogy nem lehet kibírni.  Tekintetem az idegen sárkányra siklik majd lovasára. Aztán megint vissza. Végigmérem őket. Csak hogy minden helyzetre fel legyek készülve. De elfogadom a felém nyújtott kezet. Az én tenyerem puha. Puhább mint a legtöbb dolgozó nőé. Nem is értem hogy miért, hiszen a fegyverforgatás nem csak létfontosságú számomra hanem úgymond egy hobbi is.
-Quelan.
Mutatkozom be én is, ha már a másik megtisztelt.
-Legközelebb a porfelhőt kihagyhatnád. A hideget még csak kibírom valahogy.
Mosolyodok el végre.  Az más kérdés hogy a por is csak azért jelent gondot mert megzavarja a látásom.  Régen álltam le idegenekkel beszélgetni. Vagy olyanokkal akiket csak látásból ismerek. Biztos hogy már láttam valahol. Kicsit talán be vagyok rozsdásodva. Meg talán az sem segít a helyzeten hogy lassan a nyakam is megfájdul attól hogy fölfelé kell néznem. Aweron majdhogynem negyven centivel magasabb nálam. De harmincöttel minimum.
Vissza az elejére Go down

Helló, sweetheart! I am
Aweron Garodin
Hozzászólások száma :
22
Join date :
2014. May. 14.


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Kedd Május 20, 2014 8:22 pm

Quelan

Nem egészen így terveztem a leszállást. Ezt majd még gyakorolnunk kell, mert eddig még nem sikerült szép csendesen, porfelverés nélkül. Én is már jártam így, úgyhogy átérzem az ezzel járó kellemetlenséget, később elnézést is kértem a lánytól, kinek megkapom a nevét is. Azur faragatlanságára sandán oldalra pillantok, jelezvén, hogy ennek még meglesz a böjtje, de a páros előtt nem kezdek bele a vitába.
- Még csupán.. tanuljuk a földet érést. De mentségére szóljon, egész jól halad.
Ez talán nem hangzik a leghihetőbben, lévén a sárkányom már lassan öt éves és már a második évben meg szokták ülni őket a lovasok. Az igazság az, hogy egyszerűen zabolátlan és vad... szóval mint jómagam. Azur méltóságteljesen kihúzza magát és széttárja széles szárnyait. Jellemzően produkálja magát. Ez a pöffeszkedés észrevételem szerint általában tűzsárkányok jelenlétében történik. Én már csak szem forgatva tűröm a jelenetet.
- Magunkkal hoztuk attól tartok.
Célzok itt a hidegre és viszonozom a félmosolyt. Ezzel párhuzamban azért magamban elkönyvelem, hogy jobb lesz vigyázni a fekete démonnal. Azur közben kackiásan körbeszaglássza a tűzsárkányt, ki ezt a legnagyobb türelemmel tűri, látszik, hogy nem veszi fel az én jóval fiatalabb és tapasztalatlanabb hüllőm viselkedését.
- De neked az ilyesmitől nem kell tartanod, hála a tüzes pikkelyesnek, nem igaz?
Mosolyodom el, s már nyújtottam is felé a kezemet, amit elfogadott. Nem túl erősen, de azért férfiasan megszorítottam. Talán észre is vette tenyeremen az égési sérülést, mi miatt érdes volt. Az ő keze viszont puha volt, mint a nemeseké, kik leginkább a teás csészikét fogják a kezükben s nem pedig fegyvert. Márpedig ahogy én látom a kisasszony rendesen fel van szerelkezve fegyverekkel. csupa meglepetés ez az éjszaka.
Azur a méregetésre csak összébb húzza hófehér íriszeit, s orrán jeges, hideg pára távozik a levegőbe. Megpaskolom a hüllőm nagy fejét, egyúttal jelezve neki, hogy röppenjen odébb, mert egy méteres környezetén belül kissé fagyossá varázsolja a légkört, nem csak képletesen szólva.
- Lesz legközelebb?
Nem hagyhattam ki a kérdést, s pimasz mosoly kúszik szögletes vonásaimra. Közelebb sétálok. Izmaim még mindig sajognak az edzéstől, s ezért tompán felnyögök, mikor leülök a fekete hajú dekoratív hölgyemény elé. Már csak azért is helyet foglaltam, hogy ne kelljen a nyakát tornáztatnia a lánynak. No nem mintha nagyon megsajnálnám, de igencsak felkeltette az érdeklődésemet. Egy lovas lány? Ilyen idős sárkánnyal? Ritka, mint a becsületes pap. Tekintetemet elszakítom Quelanról s egy darabon az alvó sárkányt méregetem.
- Hát ilyen társsal én sem félnék a tisztás közepén aludni. Csak nem ti is edzeni jártok errefelé?
Ahogy felteszem a kérdést, már el is vetem az ötletet. Akkor már találkoztunk volna, és bizonyára nem felejtettem volna el az arcát. Elgondolkodva vakarom meg erősen sarjadzó borostámat, miközben kíváncsian újból a szárnyas gazdájára pillantok.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Helló, sweetheart! I am
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Kedd Május 20, 2014 9:42 pm

Én saját sárkányom faragatlanságára gondoltam az imént. Lehet hogy nem egy könnyen barátkozó típus de….
~Egy porfelhőt igazán odaböföghetne „Hello.” gyanánt.
 Bár lehet hogy ez náluk nem illedelmes köszöntési forma. A vöröst pedig úgy tűnik nem hozta lázba az ötletem így ezt a témát egy időre inkább napolom. Aweron mentegetőzésé mondhatni figyelmen kívül hagyom. Nem rám tartozik. Amúgy se épp egyszerű egy hatalmas sárkánnyal csendesen földet érni.  Ryuu úgy tűnik mégis meghallotta az ötletemet ugyanis a jégsárkány prudukciójára fúj egyet mire por, pontosabban hamufelhő repül a másik sárkány felé.
~Még mindig rémes a humorod.
Szám sarka gunyoros mosolyra húzódik mikor a sárkányomra pillantok mire felém fordulva kivillantja fogait. Ez szerintem egy elfuserál vigyor akar lenni részéről.
-Bocsánat a viselkedése miatt. Kissé gyenge a humora.
Fordulok vissza Aweron felé ám mielőtt még mást is hozzátehetnék kapok egy megjegyzést.
~Te voltál az ötletgazda….
Nos Ryuu nak igaza van de ezt nem kell felétlen mások orrára kötnöm. Elég ha róla hiszik hogy béna poénjai vannak nem pedig rólam.
-Télen egész jó kandallóként üzemel.
Ez pedig az én gyenge humorom megnyilvánulása. Azért azt hittem ennél többre vagyok képes de úgy tűnik tévedtem. Mindenesetre a vörös sárkány jót mulat rajtam. Aminek különösebben nem örülök. És azt se tudom eldönteni hogy jó öle e röhögni a saját gyenge poénomon de végül csak egy kínos mosoly tűnik fel arcomon és után próbálok úgy csinálni mintha nem is én mondtam volna. A következő kérdésre pedig elmosolyodok.
-Még az is előfordulhat. Ki tudja.
A célratörő, egyértelmű válaszok olyan unalmasak. Na meg persze ezt én sem tudhatom. De mivel nem egy óriási helyen élünk ezért valószínűleg még találkozunk.  Ahogy Aweron helye foglal előttem átfut a meglepetés az arcomon. Mindenesetre eddig kellemes társaságnak bizonyult. Most már nem föl kell néznem hanem le. Emlékeim szerint a bemelegítő gyakorlatok is így kezdődnek. Fejtornával. Előre-hátra, jobbra-balra, majd körbe. Mivel ez a helyzet se sokkal kényelmesebb, bár meg kell jegyeznem sokkal praktikusabb és kedvemre valóbb, azért végül én is helyet foglalok.
-Nem. Mi csak kikapcsolódni.
Bár nem kerülte el a figyelmem hogy amíg mások keményen dolgoztak én loptam a napot. Tudok hogy Ryuu is hallotta és tudja hogy később még számolunk amiért hagyott aludni az edzés helyett.
-Szóval ami azt illeti elég ritkán. De ezek szerint ti itt edzetek.
Kérdéssel egybefon ténymegállapítás. Csodás beszélgető partner lehetek.
Vissza az elejére Go down

Helló, sweetheart! I am
Aweron Garodin
Hozzászólások száma :
22
Join date :
2014. May. 14.


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Szer. Május 21, 2014 10:45 am

Quelan

Azure annyira barátságos, mint egy homoki vipera. Pont ezért most sem várok tőle jámborabb modort.
Egy szúrós pillantást vetek felé, csak amolyan jelzésként, hogy emberelje meg magát. Csodával határos módon, mintha eljutottak volna hozzá szavaim és leheveredik valamivel távolabb tőlünk. Tartja is ezt az állapotot még jó két percig, ám mikor felé száll a hamufelhő, hangosan felmorran. Fújtat, prüszköl, mint egy megvadult kanca, aztán alacsonyan szállva elrepül valamerre. Ennek igazán örülök, mert már azon gondolkodtam, hogy rálövök ismét a hálóvetővel. Közben én is leültem a sárkánya előtt ücsörgő Quelannal szemben, kinyújtóztatva az izmaimat, melyek alaposan bedurrantak az edzéstől.
- Ugyan. Nem vette a szívére.. Annyira
Mondom egy gyors vállkörzés közben, aztán két tenyeremmel kitámasztok magam mögött. Még mindig nem fér a fejembe, hogy egy lány lovassal állok szemben. Persze találkoztam már nem is eggyel, de nem mind volt ilyen mutatós darab. Igyekszem nem rajta felejteni a tekintetemet, inkább unottan babrálni kezdek a hálóvetővel, mintha rosszul lenne betöltve. Quelan kijelentésére elvigyorodom.
- Az én kis barátom nem is engedi nekem begyújtani a kandallót. Szoktam is fagyoskodni esténként.. Habár.. megszokható lassan öt év után.
Vonom meg a vállam. Most hogy Azure nincs a közelben jó tíz fokkal melegebb lett a hőmérséklet, s már nincs is szükségem a farkasprémre. Levetem hát magamról és kényelmesen elhelyezkedem rajta. Így most csak az  egyszerű fekete bőrvértem van rajtam, egy szegecsekkel kivert féloldalas vállassal.
- Ti mióta vagytok társak?
Kérdem tőle, de most nem Quelan kék szemeibe pillantok, hanem a csillagtalan indigókék égboltra.
- Szépen elütöttük idekint az időt, nem mondom. Pedig még pár kör edzés tervbe volt véve.
Ezt csak úgy mellékes információként jegyzem meg. Ugyan nem tudom, hogy személyem zavarja-e a párost, ám nem is túlzottan érdekel jelen pillanatban. Kedvelem a titokzatos embereket, mondhatni vonzanak magukhoz, mint valami mágnes. A kijelentés kétértelműségére én is elvigyorodom, miközben a tekintetére vadászom.
- Nos, ha gyakran jársz erre, úgy hiszem elég sűrűn fogunk. No nem mintha bánnám.
Fűzöm még hozzá, a kijelentéssel egybefont ténymegállapításra pedig csak bólintok és megpaskolom magam mellett az egyébként átkozottul nehéz hálóvetőt. Talán annak emelgetésétől fáj annyira a karom.
Otthon már bizonyára emlegetnek. Ilyenkor már rég haza szoktam érni. Ugyan nem olyan veszélyes a sziget, hogy bármi bajom essék, meg aztán amúgy is meg tudnám védeni magam, de ma meg akartam volna spórolni, hogy lássam húgom aggódó arcát. A gondolatra unottan felsóhajtok. Most már úgy is mindegy. Késni fogok ez már biztos, de köszönöm szépen, tetszik nekem most itt.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Helló, sweetheart! I am
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Szer. Május 21, 2014 7:03 pm

A jégsárkány kis hisztijén vagyis inkább úgy fogalmaznék hogy előadásán enyhén meglepődök. Szép kis showműsor.  Ryuut nem különösebben hatja meg a jelenet ugyanis ő el van foglalva azzal hogy kárörvendjen rajtam. Bár ezt is csak addig csinálja amíg vicces. Ha átlépek egy határt mindig jelez hogy elég lesz. Mivel belőlem kimaradt ennek a határvonalnak az érzékelésére való képesség, igen hálás vagyok hogy ő benne megvan. Hogy őszinte legyek engem nem zavar túlságosan hogy a jéghegy elszállt. A sarki szél sosem tartozott a kedvenc időjárásaim közé. Ahogy belegondolom hogy évekig ilyen hidegben kellene élnem…. Megborzongok. Na nem. A hidegnek vannak határai. Legalábbis számomra.  De ahogy Aweron leveszi a prémet magáról természetesen nem tudom megállni hogy ne mérjem végig. Ami gyanúim szerint nem megy feltűnés nélkül. De ha az nem is volt feltűnő merre járattam a tekintetem, a szám sarkában húzódó elégedett kis mosoly biztosan lebuktat. Ismét el kell könyvelem hogy a meleget sokkal jobban szeretem. Kifejezetten előnyös.  A kérdésre megköszörülöm a torkom. Valahogy vissza kell terelnem a gondolataimat a beszélgetésre. Rápillantok a sárkányra. Arcom kissé ellágyul és halványan mosolygok. Érezvén hangulatváltásomat Ryuu kinyitja szemét és rám néz.
-Hat éve.
Hat hosszú, ám csodálatos éve. És remélem hogy még jó sokáig azok is leszünk. Ryuu csak visszacsukja szemét, de érzem hogy az ő gondolatai is elterelődtem az együtt töltött évekre. Én visszafordulok beszélgetőpartneremhez. De mivel sárkányommal voltam elfoglalva így észre sem vettem hogy neki idő közben másfelé kalandozott a tekintete.
-Ha ez vigasztal mi az egész délutánt átaludtuk.
Jegyzem meg egy grimasz kíséretében. Nem vagyok rá büszke, de a vörös ördögnek igaza lehet. Néha kell a pihenés is.
-Ám az éjszakai edzések is üdítőek tudnak lenni.
Jegyzem meg mire Ryuu nem túl boldogan fúj egyet. De ennyi az összes reakciója. Akar végre egy pihenő napot. Vagy legalább egy felet mivel a délelőttöt nem lébecoltuk el.  A nyilvánvaló flörtölésre ismét elmosolyodok.
-Még lehet hogy fogod....
Válok egy sejtelmesebb hangnemre.  Elvégre még az is lehet hogy összetöröm ennek az idegennek a szívét. De valószínűbb hogy egyszerűen csak szétrúgom egyszer a hátsóját. Mert az vicces. De ki tudja. Már hozzászoktam hogy velem bármi megtörténhet. És egyensúlyozhatok azon a vékonyka kis cérnaszálon ami a jó és a rossz döntés között a határ vonal. A keskeny ú két oldalán hatalmas szakadékkal.  Az én fejemben meg sem fordul hogy valaki esetleg aggódik értem. Engem nem vár haza senki. Ezt pedig már annyira megszoktam hogy eszembe se jut hogy esetleg feltartom a másikat.
-Úgy látom a kis jeges igencsak megsértődhetett rád. Nem aggódsz?
Próbálok új témát kezdeményezni.  Nálunk is szoktak sértődések és hisztik lenni, de az egyetlen ami miatt olyankor aggódom az az, hogy Ryuu ne legyen túl messze. Amúgy megvárom amíg kitombolja magát. Vagy amíg én lenyugszom.
Vissza az elejére Go down

Helló, sweetheart! I am
Aweron Garodin
Hozzászólások száma :
22
Join date :
2014. May. 14.


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Csüt. Május 22, 2014 3:40 pm

Quelan

Unottan nézek csak a távolban röpködő hatalmas szárnyasomra, majd visszafordulok Quelanék felé. Ekkor elkapom a tekintetét, s ha jól vettem észre engem méregetett. Ez felettébb meglep, s ezt arcom apró rezdüléseiből észre is vehette. Hamar elvetem ezzel kapcsolatos gondolataimat, de valami még mindig ott motoszkál bennem, mint valami megvakarhatatlan viszketés. Mosolyog. Szépen csinálja, meg kell hagyni, de vajon rajtam van valami mulatságos? Egy sejtelmes vigyort én is megengedek magamnak, miközben kihúzom magam. Úgy látszik nem csak Azure távozása miatt lett melegebb a levegő? Tekintetemet elszakítom a világoskék íriszekről és a folyamatos hőhullámokat sugárzó sárkányra pillantok. A lovas kisasszony bezsebelhet egy elismerő pillantást. Hat éve én még csak a tojásokat hajkurásztam. Nem is sikerült első próbálkozásra.
- Őszintén? Nem néztem volna ki belőled.
Buknak ki ajkaimon a nemkívánatos szavak, mik talán sértőek is lehetnek Quelannak, ezért, hogy javítsak a helyzeten mentegetőzni kezdek.
- Mármint úgy értem. Nem sok női lovassal találkoztam még, akiknek ilyen idős a sárkányuk. Persze láttam már sok mindent, de... ritka, mint a fehér holló.
Öt év kell, hogy egy sárkány jól megtanulja használni képességeit és ne legyenek olyan gubancok, mint nálunk Azure-al. Persze jól haladunk, de jeges fuvallatot parancsra még mindig nem tud az ellenfélre zúdítani, ez inkább dühből szokott neki sikerülni. Ő is egy olyan egyéniség akit az érzelmei vezérelnek. Ez egy harcos számára minden szempontból hátrány, legalább is én így gondolom. Az éjszakai edzés szóra alig észrevehetően, de felcsillannak fekete szemeim. Nem is tudja mennyire kedvemre való lenne egy kis harc. Látom azt is, hogy a tűzsárkánynak nem tetszik az ötlet, mitől én még jobban lázba jövök.
- Kipróbálhatnánk.
Fűzöm hozzá egy kihívó pillantással egybekötve, s megérintem az oldalamon lógó szürke-acél kardot.
- De sárkányok nélkül. Mit szólsz?
A választ meg sem várva már állok is fel, hogy megmozgassam az egyébként még mindig sajgó izmaimat. Quelan megjegyzésére kétkedő pillantással válaszolok csupán. Én abban nem lennék olyan biztos, de majd meglátjuk. Halk súrlódás hangja hallatszik, ahogy kihúzom nyughelyéről a kardomat és magam előtt meglendítem a levegőben. A cirkalmas penge magába szívja a hold fényét és kéken veri vissza.
Említett barátom felé pillantok, ki az előbb még a tisztás másik felében körözgetett.
- Miért aggódnék? Egyedül is meg tudom védeni magam. De ne aggódj, lányokat nem bántok.
Kacsintok is pimasz szavaim mellé, aztán várakozóan pillantok az előttem álló szintén fekete hajú lányra. Bizonyára nem mond nemet a kihívásra, ahhoz túl büszkének tűnik. Majd meglátjuk mi sül ki belőle. Mindenesetre szép ráérősen intek felé, hogy nyugodtan támadjon, ha mer.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Helló, sweetheart! I am
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Csüt. Május 22, 2014 10:48 pm

Aweron

Az elismerő pillantás ugyan hízelgő, de még messze nem érzem magam rá érdemesnek. Szerintem még nem tartunk ott ahol kéne és ezzel Ryuu is tisztában van. Tény hogy a korosztályunkhoz képest jók vagyunk. Kifejezetten jók, de nem érzem elégnek.  Lehet hogy mohó vagyok vagy esetleg maximalista. Nem tudom. De próbálok javítani a helyzeten. Csak nem nézőpont váltással hanem több edzéssel. Az elhangzó megjegyzésre egyszerűen csak szomorkásan elmosolyodom. Tudom. Ami azt illeti senki sem. Amikor tanoncnak jelentkeztem csak azért nem nevettek a szemembe mert sokan hallottak a szüleimről. Akik tragikus véget értek a száműzöttek kezei által. Ám vékony voltam, gyenge és apró. Ebből mára már csak a kis termetem maradt meg. Vékony már nem vagyok, sokkal inkább formás. Izomkolosszus nem lettem, de azért gyengének sem nevezném már magam. A napi edzések azért nem könnyűek. A tanonckiképzésről nem is beszélve. Viszont azon hogy nő vagyok, nem tudok változtatni. De nem is akarok.
-Szerintem egyenesen fiatalnak számít.
Jegyzem meg. A mentegetőzéssel nem is foglalkozom sokat. Nem bántott meg. A tényekkel én is tisztában vagyok. Viszont nem hinném hogy Ryuu idős. Nem. Ő fiatal. Akárcsak én. Még mindig nem csiszolódtunk tökéletesen össze. Vannak problémáink mint mindenki másnak. Csak valószínűleg azok már egy kissé más szinten vannak.  Az edzés témára megint kissé bűntudatom lesz így örülök Aweron ötletének. A közelharcokban ugyan mindig hátránnyal indulok, de az évek során tanultam egy s mást. Amiket örömmel alkalmazok is.
-Jól hangzik.
Válaszolok egyszerre a kihívásra, de egyenlőre ülve maradok.  Ryuu fogja magát felkel és elsétál a tisztás egy távolabbi pontjára, ott kuporodva össze megint a földön, ám szemeit ezúttal nem hunyja le. Minden egyes mozdulatot nyomon fog követni. Ezzel tisztában vagyok. A hibáimat az orrom alá fogja dörgölni, és ha Aweronnal elszaladna a ló, és Ryuu úgy érezné hogy fenyegetve vagyok, biztosan tudom hogy közbe lépne ha akarom ha nem. Mondhatjuk hogy az elhangzott utolsó megjegyzés kissé elevenembe vágott. Szeretem hogy nő vagyok. De azt nem hogy emiatt nem kezelnek egyenlőként. Az megint más dolog hogy ezt viszont ki tudom használni.
-Azt majd meglátjuk.
Mosolyodok el negédesen. Nem lehet tudni hogy ez most arra vonatkozik hogy Aweron tud vigyázni magára, vagy arra hogy nem bán lányokat. Felállok. Pontosabban elkezdek felállni, és mozdulat közben már fordítom is a csípőm, lendítem a lábam egy kör írva le és megcélzom ellenfelem térdét a sarkammal. Ha ez betalál az nem lesz kellemes továbbá akkor  a következő mozdulattal lábammal felfelé célzok kissé oldalra a kardot tartó kézre. És csak ezek után lépek hátra előhúzni saját kardomat. A mozdulataim begyakoroltak és pontosak. És ha úgy ítélném meg hogy veszélyben vagyok bármelyik pillanatban képes vagyok már visszavonulót fújni. Ám most én is csak elővont karddal állok és várom a reakciót a támadásomra.
Vissza az elejére Go down

Helló, sweetheart! I am
Aweron Garodin
Hozzászólások száma :
22
Join date :
2014. May. 14.


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Szomb. Május 24, 2014 4:25 pm

Quelan

Egy kapcsolat sem lehet tökéletes, de törekedni azért lehet rá. Azurral is már jól összeszoktunk, egymásra hangolódtunk és elviseljük a másik rigolyáit. Neki persze több van amit el kell tűrnöm: Vannak olyan napok, mikor mintha szemellenzőt hordana kezd el össze-vissza manőverezni, de ez általában egy harmadik személynek jelenlétekor szokott bekövetkezni. Most éppen a mezőn kerget egy hermelint. Csak játszik vele, nem éhes, hiszen ma már egyszer vadászott.
Mi számít fiatalnak? Visszhangzik elmémben a kérdés, Quelan megjegyzésére, de hangot egyelőre nem adok neki. Vállat vonok, mintha nem is érdekelne igazán a dolog. Szám sarkában halovány mosoly bujkált. Bizonyára tudhat valamit a fekete hajú leányzó, ha még nem mondott le a lovasságról, vagy nem vették el a sárkányát. De talán tudok neki újat mutatni. Az önbizalmammal sosem volt gond, elég határozott és célratörő vagyok. Bár már magasan világít a kövér hold a tisztásra, de én még nem érzem fáradtnak magam. Sőt. Fel is vetettem az edzés lehetőségét. Emberrel azért még is kissé változatosabb, mintha mindig egy kolosszális sárkánnyal hadakozni. Nekem is kell, hogy fenntartsam a jó formám. Szemeim eltökélten csillogtak. Kíváncsi vagyok felveszi-e a kesztyűt.
- Csak ugyan? Nem hittem volna, hogy belemész.
Sötét, íves szemöldökeim a homlokomra szaladnak a meglepő választ hallva. Ám legyen. Vigyorodok el kivillantva ismét fogaimat. Inkább játéknak fogom fel a dolgot, lehetséges, hogy csak azért mert lebecsülöm az előttem állót, de még mindig nehezen tudom elképzelni, hogy egy lány, ráadásul egy tetszetősebb lány helyben hagyjon.
- Nem is tudom,hogy bátor vagy-e, vagy inkább botor. Egy kicsit talán mindkettő?
Quelan kétértelmű válaszai adnak némi gondolkodni valót, de kedvelem az efféle titokzatosságot. Sokkal izgalmasabb.
- Csak ne fogd vissza magad.
Válaszolok semmilyen hangszínnel. Ezt azonban kár volt mondanom, nem számítottam ilyen gyors kezdésre. Látom a felém lendülő lábat, de már nincs elég időm, hogy hátraszökkenjek. Térdemet erősen súrolja a felé indított támadás, s meg is kell találnom az egyensúlyomat eztán. Meg kell hagyni a meglepetés ereje mindig beválik. Ez után már jobban fogok figyelni. Még szerencse, hogy a kardomat mindig szorosan tartom. Ez az első számú szabály amit megtanítanak egy harcosnak, úgyhogy szerencsére megőrizhettem a becsületemet és nem hullott a porba a nehéz acélfegyver.
- Jó... szép. csavaros eszű leányzó vagy. Most én jövök.
Kardom lapjával edzőtársam karcsú dereka felé indítok csapást. Az élét nem is fogom használni, mivel frissen fenőköveztem és nem akarom felsérteni vele azt a csinos bőrt. Ezzel párhuzamban megpróbálok mögé kerülni, úgyhogy ha az ütés nem is sikerül mögötte azért meg tudom ragadni a karját és hátraszorítani. Persze ha ügyes könnyedén kicsúszhat a szorításomból, de mentségemre szóljon, már fáradt vagyok. Ha sikerült mögé kerülnöm akkor a lábammal megpróbálom belülről szét tolni Quelan terpeszét, hogy kibillentsem az egyensúlyából. Ha ez sikerül akkor láthat tőlem egy hetvenkedő vigyort.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Helló, sweetheart! I am
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Vas. Május 25, 2014 2:26 pm

-Attól tartok hogy mindkettő. Vagy egyszerűen csak tisztában vagyok a képességeimmel.
Jön a következő sejtelmes válasz. Néha jómagam sem tudom hogy amit gondolok magamról arra tényleg képes vagyok e, vagy csak szeretnék rá képes lenni. Edzések alatt sok mindent begyakoroltam de élesbe még nem volt alkalmam mindent kipróbálni. De itt az alkalom. A támadásom nem volt elég eredményes. Ugyan Aweron egyensúlyát elvesztette de kétlem hogy komolyabb kárt tettem volna benne. Sose voltam elég erős, de egy ilyen rúgással már pár embert sikerült leterítenem. De tény hogy  ellenfelemnek sikerült kitérnie kissé így nem volt tökéletes a találat. Azon nem lepődöm meg hogy a kardját nem ejti el. Az a rúgásom igen csak gyengére sikeredett és mivel el is mozdult szerintem épp hogy csak hozzáértem. Nem mondom hogy visszafogtam magam, de nem is támadtam teljes erőmből. Tisztában vagyok vele hogy sosem árt tartalékolni. Na meg az se jó ha rögtön felfedem a képességeimet.
-Lássuk.
Mosolyodom el. A felém lendülő csapást könnyedén hárítom és ahogy látom hogy Aweron mögém akar kerülni egyszerűen a másik irányba elfordulok és az ő nyakának magasságába lendítem kardomat. Amennyiben ellenfelem nem hárítja a csapást, nyakának bőrétől pár centiméterre állítom meg kardomat. Majd halványan elmosolyodok mikor egyértelművé válik a győzelmem és leengedem kardomat illetve megköszönöm a harcot. Ha hárítja akkor pedig egyszerűen hátrébb táncolok. És felmérem ellenfelem honnan lenne célszerű indítani következő támadásomat.
Vissza az elejére Go down
avatar
Helló, sweetheart! I am
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Szer. Júl. 02, 2014 9:00 pm

*Kellemes meleg, kissé szeles napunk van, amit nem sikerült kihasználnom. A ház körüli teendőim elvégzése után nem találtam a helyem. Csak bolyongtam fel-alá, egész délután. Eltöltöttem pár órát a keltetőben, de csak feszültebb lettem tőle. Így most férfiruhában, hátizsákkal járom az erdőt, hátha látok valami érdekeset. Ha mást nem viszek haza valami bogyót, vagy ilyesmit. Bár inkább nem kockáztatok. A tisztásra érve felbámulok az égre és annyira szeretnék elrepülni... Ehelyett inkább levetem magam a magas fűbe és csak nézem az eget beborító vékony fátyolfelhőréteg hullámait.*
Vissza az elejére Go down
avatar
Helló, sweetheart! I am
Kruice Trannth
Hozzászólások száma :
28
Join date :
2014. Jun. 27.
Age :
22
Tartózkodási hely :
Magas hegyek között, hol a tenger hupi... Ja, nem... A sötétben.


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Szer. Júl. 02, 2014 9:41 pm

Hűsítő szél, és meleg nap. Egész jó kombináció a mai időjárás. Ilyenkor még nekem sincs kedvem dolgozni, ezért inkább a felszerelésem feltöltésén ügyködök ezen a napon. A tisztásra is pont ezért vezetett ki az utam, hiszen az én munkám folyamán is vannak olyan növények, amiknek hasznát tudom venni. Nem utolsó sorban, már csak azért is, hogy a saját sérüléseimet el tudjam látni, anélkül, hogy kérdéseket tennének fel nekem, hogy hogyan szereztem őket. Meg, nem beszélve arról, hogy bizonyos növények nagyon hasznosak tudnak lenni italba keverve, hogy eszméletüket veszítsék az emberek, és könnyebbé váljon a munka végzése. Meg, persze, némi edzésre is kiváló a terep. A tisztás szélén megállva, ameddig jól látom a talajt, megfigyelem az előttem lévő növényzetet, aztán elindítva lépteimet, megszaporázom őket, és futás közben kezdem el kitépdesni gyökerestül a számomra hasznosakat. Közben pedig az újabbakat keresve ahogy haladok. A nagy rohanás közepette nem sikerült elég gyorsan kiszúrni a növényeket, ezért egy idő után már, szinte közvetlenül a lábam elé figyeltem csak, aminek hála, majdnem nem vettem észre, hogy valaki előttem a fűben fekszik. Nem vagyok biztos benne, hogy meghallotta-e lépteim zaját, hiszen már egészen hozzá szoktam, hogy ha futok akkor is képes vagyok a lehető legkevesebb zajjal tenni, amin jelen esetben a füves talaj is sokat segít. Amikor viszont észreveszem az illetőt, már késő arra, hogy megálljak, így csakhamar elrugaszkodok a földről, és megpróbálok átvetődni fölötte. Amennyiben nem kel fel addigra, sikerül is ez a művelet, még akkor is, ha csak ülő helyzetbe tornázza fel magát. Más esetben viszont, egy eléggé szép csapódás lehet a végeredménye a dolognak.


Kockázat nélkül nincs győzelem. Egy kis izgalom nélkül, pedig nincs élet. És, ami a legfontosabb. Tolvajok nélkül nincs város sem! Én így látom a világot.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Helló, sweetheart! I am
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Szer. Júl. 02, 2014 10:02 pm

*Kellemes levendula illat van, és én semmit sem teszek. Borzasztó bűntudatom van, de rákényszerítem magam a mozdulatlanságra és az ég figyelésére. Ahogy alkonyodik denevérek kezdenek cikázni a tisztás felett. Egyszer csak hangokat hallok. Valami nagyon halkan mozog a fűben. Nem lepődök meg, de felkelti érdeklődésemet. Egyetlen mozdulattal feltérdelek és nyakamat nyújtogatom a hang irányába. Azaz nyújtogatnám, ha a mozgó valami nem csapna el. A hátamon fekszek kicsavart térdel, enyhén kótyagosan. Amint tudok felállok és végigmérem támadómat. A szemeim kikerekednek, arcom elvörösödik és hirtelen nem is tudok mit kezdeni a helyzettel. A tolvaj áll előttem teljes életnagyságban. Bár ahogy elnézem ő sem járt jól. Magasságából és esetleges arckifejezéséből arra következtetek, hogy a fejem éppen rossz magasságban van. Ha tényleg az a helyzet áll fenn, amire gondolok, azaz hogy herén fejeltem, akkor homlokomhoz kapok és undorodva grimaszolok. Miért történik ez velem?*
Vissza az elejére Go down
avatar
Helló, sweetheart! I am
Kruice Trannth
Hozzászólások száma :
28
Join date :
2014. Jun. 27.
Age :
22
Tartózkodási hely :
Magas hegyek között, hol a tenger hupi... Ja, nem... A sötétben.


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Csüt. Júl. 03, 2014 12:42 pm

Futtában történő növényszedés kellemes érzését nem ronthatja el semmi, ameddig nem történik valami ilyen, mint most. Egy hirtelen az aljnövényzetből felbukkanó egyénnek hála, muszáj eltávolodnom a talajtól, de az illetőnek egyszerűen muszáj belemozdulnia, és össze is csattanunk. Majdnem sikerült rossz helyen lefejelnie, de szerencsére csak a gyomromat sikerült neki. A földet érés után bal kezemmel hasamat fogva kelek fel a földről, és úgy fordulok meg, hogy megállapíthassam ki is az a szerencsétlen, akinek nekimentem. Amikor megpillantom a lányt, és felismerem jól hallható mély sóhajtás hagyja el a számat kissé lemondóan. Végül rámutatok a lányra szabad kezemmel.
- Neked aztán... Eléggé kemény fejed van...
Mondom kissé komoran, még mindig gyomromat fogva.
- Különben is. Komolyan ennyire bajod van velem, hogy csak úgy lefejelsz? Te aztán igazán nőies vagy...
Forgatom szemeimet, aztán felszedem a földön maradt kis zsákot is amibe eddig a növényeket raktam.
- Mondták már neked, hogy közveszélyes vagy?


Kockázat nélkül nincs győzelem. Egy kis izgalom nélkül, pedig nincs élet. És, ami a legfontosabb. Tolvajok nélkül nincs város sem! Én így látom a világot.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Helló, sweetheart! I am
Admin
Hozzászólások száma :
229
Join date :
2014. Apr. 17.


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Vas. Jún. 26, 2016 3:04 pm




A játék lezárva!
Szabad terület!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://lordsofthesky.hungarianforum.com
avatar
Helló, sweetheart! I am
Rowen Quadan
Hozzászólások száma :
223
Join date :
2014. Apr. 22.
Tartózkodási hely :
Kysppie sziget


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Kedd Jún. 28, 2016 5:18 pm

Lynessa & Rowen

Hajnal, nagyjából fél 5. Szörnyű álmok gyötörtek egész éjjel, addig míg korán reggel fel nem ébredtem. Hála égnek, hogy vége ennek a szörnyű éjszakának, mert még egy sárkány vagy lovas halálesetet nem tudtam volna elviselni.
A korai ébredés ellenére rögtön kimásztam az ágyból és magamra kaptam néhány tiszta göncöt. A tegnapi maradék kenyérből felmarkoltam egy szeletet és el is indultam kifelé a városból. Sosem szerettem túl sok időt a házamban tölteni. Ha csak tehettem, akkor sárkányok között vagy sárkánylovas társaságban forgolódtam.
~Morth... ~ szólítottam sárkányomat, aki nagy valószínűséggel a sziklaszirtek környékén töltötte az éjszakát. Jó ideje már, hogy csak gyors látogatókat tesz Rhoantán, ideje szinte egészét pedig itt tölti Kysppien, a közelemben. Mivel mi lettünk a sárkánylovasok vezérei, nem tehetjük meg, hogy szétszórtan töltsük a napjainkat. Minden hetünk be van táblázva és minden percünket ennek a feladatnak a problémáival töltjük. Morth tökéletes erre a feladatra, igazi vezérnek született.
~Én is érzem. Hová tartasz?~ Mindig tudja, hogy mik a terveim, az érzéseim. Pontosan ezért alkotunk jó párost, mert ismerjük a társunk legapróbb titkait és vágyait is. Mindent tudunk egymásról.
~A tisztáson találkozunk. ~ válaszolom, ahogy levágok késemmel magam előtt egy erős indát, ami akadályozza továbbhaladásomat. Csak percek kérdése és már ki is lépek a mindig gyönyörű tisztásra. Senki sehol, leszámítva a hatalmas, fekete, szárnyas lényt.
-Morth, valami nem stimmel. Szörnyű előérzetem van. - nem tudom, hogy ez csak az álmoknak köszönhető és ezt érezte Morth is, vagy valami tényleg közeleg. Nyugtalanul lépek oda mellé és kétségbeesett tekintettel nézek fel rá. Azzal a tekintettel, amit soha más még nem látott rajta kívül. Sokan úgy gondolják, hogy belőlem már teljesen kivesztek az érzések és ez is az oka annak, hogy ennyi idősen nincs feleségem. Viszont ők nem tudják, hogy csak komolyan veszem a sziget védelmét és nem szívesen adom tudtára az embereknek, hogy igenis sebezhető vagyok.
~Az a hír járja, hogy Carax csapatai aramin kristályokra akadtak. ~
Elgondolkodva telepszem le a kissé még vizes fűbe Morth elé. Talán a sárkányom aggódik és emiatt voltak rémálmaim, de azok az álmok és ez a furcsa érzés erősebb annál.
-Azt hiszem, hogy most valami sokkal többről van szó...



Rowen Quadan

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Helló, sweetheart! I am
Lynessa Mertonhall
Hozzászólások száma :
47
Join date :
2016. Jun. 27.


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Kedd Jún. 28, 2016 6:30 pm

Lynessa & Rowen

Ahogyan az a hét negyedik napján esedékes, már egészen korán felkeltünk társammal. Mivel a délelőtt folyamán ilyenkor általában sok a szabadidőnk, hála Karyn heti rendjének, már háromkor kelünk, hogy megejthessünk egy korai gyakorlatozást Artessel. Bevallom, ma nem sok kedvem volt felkelni. Az elmúlt időszakban egyesek szerint túlságosan leterheltem magam, amit a szervezetem is jelezni kívánt a nehézkes keléssel, ugyanakkor az nem lehetséges, hogy kihagyjak egy edzést. Nem és kész! Ma egyébként is a jégsárkányé a főszerep, nekem csak erősen kell kapaszkodnom a hátán. Legalábbis ez volt a terv, így mikor hajnalban felkeltett egy szelíd morgással, meg a fejemben visszhangzó szólongatásokkal, összekaptam magam és megindultunk.
Kedvére való volt ez az egész. Szárnyalhatott a tiszta égbolton, én pedig lomhább szárnycsapásai idején gyönyörködhettem a még jócskán csillagos égben. Békés és csendes, ugyanakkor mégsem álmosító. Artes tett arról, hogy nehogy elaludjak. A levegőben való tempóváltásokat gyakorolta, hogy minél könnyebben menjen neki. Nekem pedig ennek hála sokszor hirtelen kellett érte kapnom, nehogy hátra guruljak hátán a változó széltől. Idővel akárcsak ő, úgy én is nevetve néztem magunk elé, miközben tette, amit jónak látott.
- Artes, menjünk fentebb! - kérem, mire ő azonnal teljesíti kérésem.
Az eddiginél jóval magasabbra visz, ahol nem csak halálosabb mélységbe nézhetek, vagy valamivel közelebb lehetek a csillagokhoz, de hidegebb is van. Olyan embertelen hideg, amit ilyenkor nem szívesen viselek hosszútávon, ugyanakkor nem árt megtapasztalni sem, vagy szoktatni hozzá a szervezetet. Ki tudja, mire vetemedik egyszer a Kapitány. Az is lehet, hogy még magasabban reptet minket.
- Merre járunk most? - érdeklődöm, hiszen ő mégiscsak jobban tudja.
~Hamarosan a tisztás felett leszünk. Jól vagy?~ Kérdésére csak elmosolyodom. Tudja jól, hogy fázom, ugyanakkor azt is, hogy jól vagyok. Épp úgy, ahogyan én is tudom, hogy mennyire jól érzi magát ebben a magasságban. Sokkal jobban szereti a magaslati éghajlatot. Csak én bírjam ki a hátán.
- A tisztás jó lesz. Szálljunk le oda. Zuhanjunk! - szólítom fel, szorításom  pedig már erősödik is, még épp időben, mielőtt függőlegesre vált tartása, fejjel előre.
Ebből tudom, hogy azóta elértük a tisztást, hiszen ellenkező esetben valamennyire átlósan tartana lefelé. Jobb szereti a legrövidebb úton teljesíteni a kért távot, hogy mihamarabb eljuthasson a célhoz. A föld egyre nagyobbá válik előttünk, a fák is megnőnek. Ekkor veszem észre a lent lévőket, kik felé nyílegyenesen haladunk, annál gyorsabb sebességgel. Egy pillanatra megrémülök. Fogásom egy pillanatra görcsössé válik, ahogy az alattam süvítő jégsárkány szemernyit sem változtat irányán, vagy sebességén. Túlságosan izgatott.
~Nyugalom!~ közli velem, én pedig inkább becsukom szemeim, bízva abban, hogy nem csinál őrültséget.
Aztán hirtelen tompul az arcomba vágó szél, és érzem, miként váltunk irányt. Hunyorogva nyitom ki szemeim, mikor a lenti sárkány feje felett alig valamivel elrepülünk, aztán az én kedves társam nem sokkal mellettük le is ereszkedik.
- Ezt most muszáj volt, igaz? Nem bírtad volna ki, ha nem súrolod majdnem a pikkelyeit - sóhajtom.
Kellett nekem ráhagyni ezeket a mániáit. Csak hogy megmutathassa, milyen ügyes. Na, mindegy! Ezen nem fogok felakadni. Karjaimat dörzsölgetem, így melegítve magam kicsit, míg el nem áraszt a melengető zsibongás, minden egyes végtagomban, jelezve felém, hogy melegszenek. Így már sokkal jobb.
- Elnézést, ha megzavartunk titeket! És Artes miatt is! - teszem hozzá, elvégre egyesekre ilyenkor tényleg rá tudja hozni a frászt.
Könnyeimtől még nemigen látom tisztán, hogy ki a másik páros. A sárkánylovasok legtöbbjét ismerem, még akkor is, ha csak látásból. Ez igaz a tanoncokra is, hiszen gyakran megjelenek az edzéseiken. Sosem lehet eleget gyakorolni az alapokat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Helló, sweetheart! I am
Rowen Quadan
Hozzászólások száma :
223
Join date :
2014. Apr. 22.
Tartózkodási hely :
Kysppie sziget


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Csüt. Jún. 30, 2016 2:49 pm

Morthal a találkozásunk óta olyan fél óra telhetett el, de már nagyon belemélyedtünk az elmélkedésbe, ami igazából csak találgatás volt. Annak pedig sok értelmét nem láttam, de nagyon aggasztott a dolog. Morth zárta le a témát annyival, hogy nyugodjak le, mindent időben meg fogunk tudni.
Ez mondjuk nem nagyon segít, de muszáj lesz visszafojtanom az aggodalmam, mert talán semmi alapja nincs és nem ijeszthetem meg ezzel a többieket.
Még pár fontos dolgot meg akartam társammal beszélni, mielőtt körbejárjuk a szigetet, például, hogy kik legyenek a jövőheti járőrök, illetve, hogy melyik sárkánykölykökre kellene odafigyelni mielőtt felgyújtják a várost, de valami vagy inkább valaki közbeavatkozott.
Egyszer csak a szemem sarkából észrevettem egy igen gyorsan közeledő sárkányt, s mire felé fordítottam volna a fejem már ott volt Morth feje felett.
A fekete tűzsárkány nem nagyon rémült meg, csak lejjebb húzta a fejét, majd csak egy morrantással jelezte, hogy nem nagyon díjazta a mutatványt. Engem inkább megijesztett a fiatal páros, de jobban zavart az, hogy a legrosszabbkor jöttek.
Általában örömmel tölt el, ha sárkányt és lovasát együtt látom szórakozni, de most nem voltam éppen feldobott pillanatomban.
Artes és Lyn. Kiváló páros, de még van mit tanulniuk. Karyn tökéletes mentora a fiataloknak, bízom benne, hogy pár hónap múlva már őket is kiküldhetem kisebb felderítésekre.
-Szia Lyn! Ügyes manőver, de nem helyes ezzel játszani. Nem minden sárkány kedveli az efféle játékot.
És hát Morth nagyon türelmes és eszes sárkány, de mindenki tudja róla, hogy morcos és egy kicsit sem játékos. Ennek ellenére szemet huny az ilyen dolgok felett, hiszen legbelül imádja a kölyköket és legtöbb energiáját azok kiképzésébe öli.
~Látom gyakoroltál.~ zeng mély hangján Artes fejében, majd csak rám pillant, hogy akkor most egyelőre lezártuk-e az ügyet. Rápillantok, ami egyértelmű igent jelent, aztán vissza is fordulok a légivadászhoz.
-Ha jól tudom most volt gyakorlatotok. Ahhoz képest nem nagyon tűntök fáradtnak. Megkímélt, Karyn?



Rowen Quadan

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Helló, sweetheart! I am
Lynessa Mertonhall
Hozzászólások száma :
47
Join date :
2016. Jun. 27.


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Csüt. Jún. 30, 2016 3:28 pm

A hangot meghallva egy pillanatra megfagyok. Na persze, a rengeteg sárkánylovas közül pont azoknak a vezérét kell kifognom. Ez egyáltalán nem vicces. Zavartan vakarom meg fejem, nem nagyon tudva, hogy erre most mit merjek reagálni. Én is tudom, hogy nem minden sárkány tolerálja ezt a húzást, ahogyan Artes is nagyon jól tudja.
- Sziasztok, Rowen! - köszönök először is, aztán leszállok Artes hátáról - Mi is tudjuk, hogy nem sokan szeretik. Ami azt illeti, én sem akartam, hogy ezt csinálja, de... Meg sem akartam tiltani neki. Ennyi szórakozást megérdemel - magyarázom véleményem, karom társam pikkelyein pihentetve.
Agyamban sok kérdés felvetül, többek közt az is, hogy vajon hivatalból van-e errefelé a páros, vagy sem. Aztán ugyebár az, hogy egyáltalán mit keresnek errefelé. Azt hittem, ilyenkor az őrjáratozókon és korai gyakorlatozókon kívül senki nem járja az utcákat, hacsak nem a kocsmából jön ki, ez azonban még mindig nem érinti a természettel körülvett területeket. Közben azon kapom sárkányom, hogy elégedett pofát vág. Valószínűleg olyasmi miatt, amit én nem hallok, úgyhogy rá is hagyom a dolgot.
~Rengeteget gyakorlunk.~ feleli büszkén a tűzsárkánynak. ~Igaz, Lyn kicsit fázott most odafent... Mit kerestek errefelé?~ folytatja a társalgást, fél füllel figyelve csak az embereket, azaz minket.
A gyakorlat hallatán elmosolyodom. Tájékozott, mint mindig, ugyanakkor egy kicsit mégiscsak csúszásban van, amit ugyebár nem lehet neki felróni. Nem kötelessége tisztában lenni azzal, hogy a Kapitánynak mikor támad afféle szeszélye, hogy kihajtson minket plusz gyakorlatra. Az azonban igaz, hogy volt.
- Ő sosem kímél minket. Nem is ő lenne, ha kímélne - felelem Karynnal kapcsolatban.
Nem, ő mindig addig hajt minket, amíg azt nem látja, hogy van eredménye, avagy egyesek a földön húzzák a karjukat, nyelvüket, esetleg az egész testüket, nem bírva felkelni. Talán ebből a szempontból is előnyösek az Artessel megtett plusz körök, hiszen ezzel az állóképességünk és tűréshatárunk is fejlődik. Nem is keveset, hála a rendszerességnek.
- Este volt a gyakorlat, valamivel a délutáni vívásgyakorlatok után. Azóta aludtunk egy keveset. Ez meg... Mivel délelőtt van egy kevés szabadidőnk, így kijöttünk egy kis plusz gyakorlásra. Sosem árt - magyarázom végül, remélve, hogy kielégítő választ kapott.
Ha nem, akkor majd kérdez, igazából. Gyorsan körbepillantok a tisztáson. Nem láttam senki mást, meg minden bizonnyal szólt volna már az illető, ha észre kellene venni őt szerinte, ettől azonban még csak tartanom sem kell. Nincs itt senki rajtunk kívül, aminek hála úgy érzem, cseppet sem kell hivatalosan beszélnem.
- Ti mi járatban errefelé? - kérdezem meg a felismerést követően, hiszen megtehetem.
Most nem kötelező tartanom a szám, annak tudatában, hogy mindent megtudok, amit meg kell. Most nyugodtan faggatózhatok kicsit.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Helló, sweetheart! I am
Rowen Quadan
Hozzászólások száma :
223
Join date :
2014. Apr. 22.
Tartózkodási hely :
Kysppie sziget


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Kedd Júl. 05, 2016 1:04 am

Morth kényelmes fekvéséből éppen csak annyit mozdul meg, hogy kinyújtóztassa elzsibbadt jobb szárnyát az ég felé, majd újra összehajtogatta szépen a teste mellett, miközben hallgatta a büszke kölyöksárkányt. ~Majd hozzászokik. A légivadászok életéhez a hideg különösen hozzátartozik. ~ válaszol nem túl hosszan, időnként pedig a másik beszélgető párosra pillant, hogy ne maradjon le semmiről. Hamarosan indulniuk kell őrjáratozni, s bár én sosem felejtek el ilyesmiket, Morth mindig rajtam tartja a szemét.
~Meg kellett beszélnünk pár elhalaszthatatlan dolgot.~ ezzel ő le is zárja, hogy miért vannak itt az erdő közepén hajnalok hajnalán. A sárkányoknak sem kell alapot adni a pletykára, mert az is futótűzként haladna és még azért reménykedhetünk abban is, hogy a száműzötteknél nagyobb gondunk nem lesz.

Elmosolyodom, ahogy Lynn kijelenti, Karyn sosem kíméli őket. Ez így van. Jól ismerem Karynt és pár edzését is végignéztem, nem lennék a csapattagjai helyében, az biztos. Valamiért mégis nagyon megnyerő tud lenni és bár a tanoncaitól kezdve a légivadász csapatáig mindenki izomlázzal küszköd és a nyelvét a földön húzza, de mindenki szereti. Valamit nagyon jól csinál.
-Hm. Amikor utoljára láttam, akkor még a hajnali órákra tervezte a gyakorlatot. Talán így jobban is jártatok. - sűrűn összefutok Karynnal, ő az egyik jobb kezem és szinte mindig tudom mik a tervei a következő pár napra, de most nem tudom miért változtathatta meg az edzés időpontját. Azt kizártnak tartom, hogy aludni akart hajnalban. Majd a délután folyamán felkeresem, úgyis beszélnem kell vele.
-Örülök, hogy ilyen lelkesek vagytok. Szükség lesz az erőtökre. - le is mosódik a mosoly az arcomról. Ezt az utolsó mondatot talán kihagyhattam volna, Morth is rám pillantott egy halk morrantást hallatva. Azonban mindenki tudja, hogy ezek az edzések miért vannak és miért kellett a sárkánylovasokat hadsereggé szervezni. Talán most még nem olyan vészes a helyzet, de a száműzöttek is bármikor fellendülhetnek erőben... vagy rosszabb dolgok is történhetnek. Megsimítom szárnyas barátom fényes pikkelyeit egy pillanatra elgondolkodva, de aztán össze is szedem magam és a lányra emelem a tekintetem újra.
-Megbeszéltük a következő hetekre a teendőket. - hát erre most lehetne mondani, hogy azért nem kellett volna bejönnünk az erdő közepébe, de nekünk erre is megvolt az okunk és nekem is megvan a magyarázatom rá.
-Meg lassan őrjáratozni indulunk. Van kedvetek velünk jönni? - sárkányháton úgyis mindig elfelejtem a gondokat, jobb lesz velem kommunikálni.



Rowen Quadan

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Helló, sweetheart! I am
Lynessa Mertonhall
Hozzászólások száma :
47
Join date :
2016. Jun. 27.


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Szer. Júl. 06, 2016 4:57 pm

~Már megszokta.~ válaszol sárkányom röviden.
Tudja jól, hogy bár magasabban voltunk az átlagosnál, a hideg elleni tűrőképességem ma inkább csak a kimerültség gyengíti, mint akármi más. A tény, hogy nem sokat aludtam, na meg hogy az elmúlt időszakban egyre többet gyakorlunk, még számomra sem olyan dolog, ami ne terhelne meg fizikailag. Ezt pedig ő nagyon jól tudja.
~Elhalaszthatatlan dolgok? Gondolom majd megtudjuk mik azok, ha meg kell~ tudja le ennyivel.
Artes nem az a faggatózós fajta, és nem is azok közül való, kik olyan könnyen kifecsegnek bármit is. Ebben hasonlít hozzám, sőt, talán még komolyabban is veszi ezeket, mint én. Mancsával megvakargatja fején a pikkelyeket, utána pedig minket figyel kicsit, kényelembe helyezve magát a tisztáson.
Abban azért nem lennék biztos, hogy jobban jártunk. Vagyis tisztában vagyok azzal, hogy sokan nem örülnének annak, amit most hallottam. Elég sokan nem örülnének neki.
- Igen, minden bizonnyal jobban jártunk, elvégre ha a Kapitány ilyesmit tervezgetett, akkor minden bizonnyal hamarosan lesz még egy gyakorlat. Talán ma sem alszunk túl sokat - gondolkodom el hangosan, mire társam egyetértően morrant egyet.
Rowen hangulatváltozása még a vaknak is feltűnne, hát még nekem, akinek elvileg igencsak jól kell látnia, ha az égből akar nyíllal vadászni. Ezen a környezet selejtes megvilágítása sem változtat. Már a hangján is észrevenni a változást, meg azt, ahogy elkomolyodik. Az összenézést sem tudom hova tenni, utána azonban rájövök, hogy mi lehet az oka.
- Meglehet, hogy nem vagyok egyike a Kapitány elitjeinek, de tanonc sem vagyok már. Azt hiszem, tisztában vagyok annyira a helyzetünkkel, hogy ne kelljen így összenéznetek, ha olyasmit mondotok nekünk, hogy "Szükség lesz az erőtökre." - mélyítem el a hangom.
Remélhetőleg ettől majd oldódik egy keveset. Vagy leszid, amiért mondhatni utánoztam őt egy kicsit, de az is valami. Addig sem lesz így elkenődve. A heti teendők az ő dolguk, nem az enyém. Nekem azt kell tennem, amit épp mondanak. Ha járőrözni, hát azt csináljuk, ha gyakorlatozni, akkor azt, minden esetre, némi plusz gyakorlás így is, úgy is be lesz iktatva részünkről, ez biztos. A többi meg majd elválik. Minden bizonnyal hamarosan.
~Mit gondolsz, menjünk?~ érdeklődöm társamnál, az őrjáratot illetően.
~Neked aludnod kellene!~ les rám, mire én csak megpaskolom fejét.
Ilyesmi miatt kár aggódnia. Majd alszom utána, elvégre. Vagy két gyakorlat közt a szünetben, meg amikor időm lesz rá. Szerencsére, ha fáradt vagyok, nem tart sokáig elaludnom. Artes meg általában felkelt, ha ébren kellene lennem. Attól sem kell most tartanom, hogy odafent elaludnék, hála a hidegnek.
- Szívesen veletek tartunk! - döntök végül.
Társam nem cáfol meg, csak gondolatban küld még felém egy rosszalló morranást. Ez van, ennyit még kibír, na meg én is. Az iménti lehangoltsága után azonban nem olyan könnyű csak úgy itt hagyni Rowent és a tűzsárkányt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Helló, sweetheart! I am
Rowen Quadan
Hozzászólások száma :
223
Join date :
2014. Apr. 22.
Tartózkodási hely :
Kysppie sziget


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Hétf. Júl. 18, 2016 6:48 pm

~Így van, Artes. Mindent a maga idejében.~ és ezzel egyelőre le is zárta a beszélgetést a nála fiatalabb sárkánnyal és tekintetét a kétlábúakra fordította. Ő is érezte mindazt, amit Rowen, de valamiért nem aggódott annyira. Sőt, lelke mintha valamiféle nyugodtságot lelt volna ebben a furcsa és új érzésben. Ezt még eddig nem említette Rowennek, de mindennek eljön majd az ideje. Valami nagy változás előtt áll a világ és ezt mindenki érzi, csak épp kicsit másként.

Mosoly kerül az arcomra amikor Karyn kerül szóba. Régóta ismerem és nem véletlenül választottam a légivadászok kapitányának. Az életemet is rábíznám, de sejtem, hogyha a tanonca lennék, akkor nem ezt mondanám. -Szerintem a ma este miatt ne aggódj. Nekem lesz vele beszédem. - mondom, majd ránézek sárkányomra, aki már nem a másik szárnyassal beszélget, hanem minket figyel.
Lyn általában nem szokott szóvá tenni ilyesmit, legalábbis én még nem voltam ilyesminek tanúja, de most igencsak egyértelműen jelezte, hogy ne kezeljem gyerekként. Valahol igaza van, de sajnos valamit még nem tud.
-Igazad van, Lyn. Sajnálom. Azonban ez most más. Valami nem stimmel a szigeten. - csak belekezdtem abba, amibe nem akartam addig, amíg nem jöttem rá, hogy mi a probléma. Lyn jó sárkánylovas és tiszteli a csapatunkat. Tudom, hogyha elmondom neki milyen beszélgetést szakított félbe sárkányával, akkor nem rohan szétkürtölni, viszont ennek ellenére sem akartam. Talán a megérzéseim tévesek és kár lenne fölöslegesen stresszelni mindenkit.
Mielőtt erre válaszolhatna meghívom egy közös repülésre. Ott biztosan nem lesz több fültanú és én is egészen más leszek, felszabadultabb. A repülés mindig megnyugtat és kitisztítja az elmém.
-Örülök, hogy így döntöttetek. - mosolyodok el újra, s mint egy jelszóra, Morth már nyújtotta is a szárnyait. Odaléptem mellső lábához és egy könnyed mozdulattal felkapaszkodtam a hátára. Megvártam, amíg Lyn is elhelyezkedik sárkánya nyergében, aztán megpaskoltam Morth nyakát.
~A kikötő felé induljunk és menjünk körbe a sziget partja fölött.~ választ nem kapok, csak egy szárnycsapást és másodpercek múlva már a levegőben is vagyunk. Bár Lynessának és Artesnak nem mondtuk előre az útvonalat, sejtem, hogy tudnak majd követni, főleg, hogy nem is sietünk.
-Ez már az új nyergetek? - kérdem, amikor felérünk a kellő magasságba és Morth kényelmesen felfekszik egy légáramlatra. -Ha jól emlékszem nektek szakadt el nem olyan rég egy edzésen. - erős  heveder, szép ívű nyeregkápa, újnak tűnik.



Rowen Quadan

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar
Helló, sweetheart! I am
Lynessa Mertonhall
Hozzászólások száma :
47
Join date :
2016. Jun. 27.


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    Pént. Júl. 22, 2016 3:20 pm

Artes nem az a fajta, aki bármiféle beszélgetést erőltetne, ezért inkább maga is hallgat, amint úgy véli helyénvalónak, észrevéve, hogy az idősebb befejezte. A másikhoz hasonlóan minket kezd szemlélni, csendben figyelve szavainkra, miközben olykor megmozgatja farkát, ügyelve, nehogy letaroljon valamit.
Elég gyorsan képes vagyok beleélni magam az újabb gyakorlat gondolatába, melynek hála gyors csalódás ér, mikor Rowen közli, hogy a Kapitány nem fog ilyesmire ráérni. Ez az én mázlim... Vagy inkább a többieké, akik sokszor bolondnak néznek, amiért képes vagyok órákkal tovább maradni és folytatni az aznapra tervezett gyakorlatot. Szerintem ha az ember fejlődni akar és jobb akar lenni, az egyáltalán nem ostobaság. Emellett megvan a saját magam élete, amiben ugyan nincsenek ostoba románcok, meg hasonlók, de ugyanúgy vannak barátaim, akikkel eltöltök némi időt, családom, és még sorolhatnám. Őket azonban meg akarom védeni, ahhoz pedig erősebbé kell válnom. És persze ott van Karyn is, akivel még mindig nem tudom, hogy mit kellene kezdeni.
- Ezek szerint megint saját magunknak kell kitalálni valamiféle edzést - mondom, egy apróbb nyújtózkodás közben.
Az, hogy gyerekként kezelnek, ma valahogy jobban zavar, mint máskor, vélhetően ezért is sikerül neki hangot adnom. Minden bizonnyal a kimerültség a ludas ebbe az ügyben, bocsánatot azonban nem fogok kérni. Nincs miért, hiszen végtére is igazam van. Ezzel kapcsolatban pedig Rowen is egyetért velem. Aztán persze magyarázatot is kapok az egészre, ami nagyban megváltoztat mindent. Nem kezdek el pánikba esni, a magam higgadt módján igyekszem feldolgozni a hallottakat. Amióta elkezdtem a kiképzést, tisztában vagyok vele, hogy bármikor hívhatnak minket, hogy bármikor lehet bármi... Ez nem nagy meglepetés, most viszont mégiscsak furcsa, hogy hall is róla az ember. Hogy egy olyan szájából hallja, aki nem szokott üres fecsegéssel pánikot kelteni. Ha viszont biztos lenne a dologban, akkor valószínűleg már értesültünk volna róla, ami azt jelenti, hogy ez nem kész tény.
- Szóljatok, ha segíthetünk utána járni valaminek! - hagyom ennyiben.
Még egyet-kettőt nyújtózkodom, aztán visszamászok Artes nyergébe. Amint a másik páros felemelkedik, követjük példájukat, hogy aztán felvéve nyugodt tempójukat, valamivel hátrébb, kicsivel felettük követjük őket. Vagyis társam követi őket, én pedig szokásomhoz híven nézelődöm hátán, íjam bal kezemben fogva. Felettesem kérdését nehézkesen ugyan, de sikerül meghallanom. Nem egy olyan eset volt már, hogy kénytelen voltam Artes hallására hagyatkozni, miközben beszéltem valakivel a levegőben. Ő meghallotta, tolmácsolt, én pedig válaszoltam. Néha ez a legegyszerűbb megoldás. Arról nem is beszélve, hogy így elkerülhető a félrehallás veszélye. A kérdés hallatára végignézek nyergemen. Jobb kezem végighúzom rajta, majd ismét megkapaszkodom benne, miközben megeresztek egy kisebb sóhajt.
- Jól emlékszel. Az egész egy gyakorlatnak is elmehetett volna, olyan szépen elkapott Artes utána. Remélem hamarosan visszakapom a régi nyergemet és megint félretehetem ezt!
A régi darab szabályosan hozzám nőtt. Tisztában voltam minden egyes kopásával, karcolásával, foltjával... Pontosan tudtam, hol kell jobban odafigyelni tisztogatásánál, arról nem is beszélve, hogy az lényegében az egyetlen sárkánylovaglással kapcsolatos dolog, ami rám maradt bátyám halála után. Nem szívesen válok meg tőle, még akkor sem, ha lényegében otthon könnyedén kiállíthatnám az egyik szekrényre, vagy tehetnék vele bármi mást, hogy ott megőrizhessem. Akkor azonban már nem lenne hozzám közel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Helló, sweetheart! I am
Sponsored content


TémanyitásTárgy: Re: Tisztás    

Vissza az elejére Go down
 

Tisztás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játéktér :: Kysppie sziget :: Külterületek-