HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Latest topics
» Silhouette FRPG
by Vendég Szomb. Szept. 30, 2017 9:56 pm

» Colors of Seattle
by Vendég Szomb. Szept. 16, 2017 5:31 pm

» A kikötő
by Orin Zemdus Szer. Jún. 21, 2017 12:13 pm

» Csupasz hegyek
by Varianna Wrynn Pént. Jún. 16, 2017 1:19 am

» Erdő széle
by Lysanthir Valhosta Csüt. Jún. 15, 2017 5:02 pm

Top posting users this month

Share | 
 

 Hercegnő, a száműzött ♀

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar
Helló, sweetheart! I am
Admin
Hozzászólások száma :
229
Join date :
2014. Apr. 17.


TémanyitásTárgy: Hercegnő, a száműzött ♀    Pént. Dec. 16, 2016 1:44 pm

Kaylen Morean





Név: Kaylen Morean

Becenév: Len (Csak és kizárólag a bátyám hívhat így), Hercegnő, de a Királynő is megfelelő

Kor: 31

Csoport: Száműzöttek

Rang: A Száműzöttek hercegnője

Avatar: Marie Avgeropoulos


Külső, belső leírás

Megvetem az emberi gyengeséget, a csalfa érzelgősséget. Hogy miért? Azért, mert azok elárulnak. Ami nem árul el, az a hűség, az odaadás és a hatalom. Csakis saját magában bízhat az ember, engedményt pedig csak annak adhat, aki hosszú éveken át bizonyított. Teljesen azonban akkor sem. Még a vér sem kötelez, ezt saját tapasztalataimból tudom. Az erődemonstrálás szükséges. Az ellenszegülőket meg kell büntetni és minden egyes sárkányimádónak pusztulnia kell, a házi kedvenceikkel együtt.
Szemem színe zöld, hajam barna. Általában valamiféle harci smink van ábrázatomon, mi a tudatlanok felé jelzi harciasságom. Magabiztosan, tiszteletet parancsolóan járok az emberek között a magam 165 centijével. Tiszteletet parancsolóan? Jobban meggondolva, a tiszteletet nem várom el, csak az engedelmességet. Talán még az sem árt, ha félnek tőlem. Valahogy... Kedvemre van, ahogy az erős alakok is. Néha még egy kis ellenkezés is szórakoztat. Attól függ, ki csinálja és mikor.


Előtörténet

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy lány, aki nem sokkal a bátyja után született. Már akkor sok volt velem a gond, mert hiába voltunk ikrek, anyámnak még jó fél órát szenvednie kellett velem, hogy kitoljon magából. Ahogy az lenni szokott, vagy talán nem, de nálunk úgy esett, hogy közel álltunk egymáshoz a testvéremmel. A legtöbb dolgot megosztottuk egymással, ahogyan együtt döntöttük el azt is, hogy sárkánylovasok leszünk. Könnyű volt, hiszen ott voltunk, hogy segítsünk a másiknak a tanulásban. Én segítettem Caraxnak a könyvekben leírtak felfogásához, míg ő segített nekem a harc gyakorlásában. Jó, ha az embernek van egy testvére. Állítom, vagyunk olyanok egymásnak, mint az undorító szigetiek és a sárkányaik. Ennek ellenére, egyszer elárultam.
Először, éppen úgy, ahogy neki, nekem sem sikerült társra találnom. Sem másodjára, de amikor húsz évesek lettünk, a kezeim érintésére megrezzent egy tojás. Örültem neki, nagyon, csakhogy mikor bátyám ismét sikertelenül járt, jobbnak tűnt elrejteni jövőbeni társamat. Igen, akkor még én is ugyanolyan ártatlan nyálgép voltam, mint a többi. Hittem a pikkelyesekben, az emberekben, meg úgy mindenben. Még az életem is kész lettem volna feláldozni másokért. Röhögnöm kell saját magamon. Még jó, hogy elhagytam azt az énemet. Elástam, sőt, saját magam gyilkoltam le. Mondhatni szó szerint.
Amikor testvérem fellázadt, vele tartottam, a keltetőben hagyva társamat. Mégis mi mást tehettem volna? Kellett neki valaki, aki mellette áll, ő pedig onnantól kezdve úgy óvott a többiektől, akár egy hímes tojást. Aki illetlen pillantott rám, az a szemétől búcsúzhatott. A megjegyzést tevők a nyelvüktől, a többiről pedig ne is beszéljünk. Röviden, az emberik kapcsolataimat erősen korlátozta, ami egy idő után, nem is olyan sok után, kezdett zavarni. Ha valakinek ment már az agyára a saját fivére, akkor minden bizonnyal érti, hogy miről beszélek. Annak ellenére, hogy harci kiképzésemre nagyon figyelt, túlságosan óvott, holott bár kiskoromban nem volt egyszerű, de nagyon is belerázódtam a fegyveres és fegyvertelen harcok világába. Muszáj volt. A nagy mértékű törődésből azonban elegem lett, ezért is próbáltam meg visszamenni, hiszen nekem lényegében semmi bajom nem volt a szigetiekkel. Ez volt második árulásom.
Visszafogadtak ugyan, de valami nem stimmelt. Sárkányom kikelésével sem lett jobb, mert amint szóra nyílt elméje, olyanná vált, mint mások. Kérdezősködtek, faggatóztak, gúnyolódtak. Annyi volt a különbség, hogy ő nem nézett rám olyan undorral és gyűlölködve, mint velem egykorú társaim. A kisebbek pedig messziről elkerültek rettegésükben. Száműzöttnek tartottak. Hiába nem tettem semmit, azon kívül, hogy elmentem, annak kiáltottak ki. Sehol nem láttak szívesen. És még mi volnánk a barbárok? Elkezdtem őket megutálni. Egytől-egyig, s legszívesebben azt tettem volna velük, amit a bátyám a szigeten azokkal, akik nem úgy viselkedtek irányomba, ahogyan ő elvárta volna. Ki akartam vájni a szemeiket, kitépni a nyelveiket, levágni engem dobáló karjaikat, csak hogy befogják és nyugtom legyen. Rettegést akartam látni bennük. Azt akartam, hogy üvöltsenek a fájdalomtól és bocsánatért esdekeljenek. Egyik pillanatról a másikra úgy éreztem, uralni akarom a szigetet. Elnyomni mindenkit, aki nem engedelmeskedik, ezzel azonban ártatlan sárkányom nemigen értett egyet. Mindig azt mondta, nem vagyok olyan, mint fivérem, én pedig bebizonyítottam, hogy talán még nála is jobb vagyok. Saját kezemmel, jobban mondva a még szigetről hozott aramin pengével vetettem véget a bestia életének. Valószínűleg tudta, mire készülök és a végsőkig reménykedett, hogy meggondolom magam. Nem. Egyszer s mindenkorra végeztem a naivsággal, mi addig bennem élt. Nem hittem senkinek és semminek. Visszamentem a bátyámhoz. A királyhoz, ki ugyan megbocsátotta tévelygésem, nyíltan kijelentette, hogy a következőért már én is megbűnhődök. Egyáltalán nem bántam. Én magam is elvárnám, hogy megbüntessen ingásomért. A gyengeség olyan bűn, ami nem megengedett. Nem azoknak, akik sárkányokat akarnak mészárolni, hogy vérükben fürdethessék a földet.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://lordsofthesky.hungarianforum.com
 

Hercegnő, a száműzött ♀

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» S.O.S! Beteg a hercegnőm! - Amelia && Greg

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Karakter :: Elfogadott karakterek :: Bérelhető karakterek-