KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Legutóbbi témák
» Silhouette FRPG
Kysha Ylowerin Icon_minitimeby Vendég Szomb. Szept. 30, 2017 9:56 pm

» Colors of Seattle
Kysha Ylowerin Icon_minitimeby Vendég Szomb. Szept. 16, 2017 5:31 pm

» A kikötő
Kysha Ylowerin Icon_minitimeby Orin Zemdus Szer. Jún. 21, 2017 12:13 pm

» Csupasz hegyek
Kysha Ylowerin Icon_minitimeby Varianna Wrynn Pént. Jún. 16, 2017 1:19 am

» Erdő széle
Kysha Ylowerin Icon_minitimeby Lysanthir Valhosta Csüt. Jún. 15, 2017 5:02 pm

Top posting users this month

Megosztás
 

 Kysha Ylowerin

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Kysha Ylowerin
Helló, sweetheart! I am
Kysha Ylowerin
Hozzászólások száma :
1
Join date :
2017. Apr. 11.


Kysha Ylowerin Empty
TémanyitásTárgy: Kysha Ylowerin   Kysha Ylowerin Icon_minitimeKedd Ápr. 18, 2017 10:05 pm

Kysha Ylowerin





Név: Kysha Ylowerin

Becenév: Furi

Kor: 25

Csoport: Vándorok

Avatar: Katrina Law


Külső, belső leírás

A nevem Kysha, a legidősebb, mégis a legkevésbé önálló. Legalábbis ezt mondják. Általában csendes, visszahúzódó vagyok, kerülöm a társaságot és a hosszú beszélgetéseket, na meg a tömeget és a veszélyt. Ennek ellenére én tartózkodom a legtöbbet a felszínen, pedig én vagyok az, aki bármikor eldöntheti, hogy ki kerüljön ki a fényre. Nem bízom az emberekben, senkiben, néha a saját testvéreimben is kételkedem, de nélkülük elvesznék, összetörnék. Szerintük gyenge vagyok és haszontalan és fel kéne már nőnöm ehhez a világhoz, de amikor bajban érzem magam, akkor inkább mindig átadom nekik az irányítást. Véleményük ellenére nem hiszem, hogy ezt bánják. Az emberek Furinak neveznek minket a hátunk mögött, de néha még gátlástalanul a szemünkbe is megmondják, nem értik a mi szövetségünket. Azt hiszem, hogy tényleg mások vagyunk, mint az átlag emberek, de jól kiegészítjük egymást. Érzelmeim néha félelmeim fölé kerekednek, ilyenkor vagyok a legsebezhetőbb és a leginkább befolyásolható. Ezek a pillanatok szoktak a legnagyobb bajba sodorni minket, de szerencsére itt van nekem Alasha és Derya, akik mindig kitalálják, hogy hogyan másszunk ki a slamasztikából.

Na igen, általában enyém a piszkos munka. Én vagyok Alasha, aki általában megvédi Kyshát a bajtól. Szeretem a veszélyeket és a kockázatos lépéseket. Domináns személyiségnek tartom magam és erősnek mind lélekben és testben. Jó a taktikai érzékem és jó harcosnak is gondolom magam. Ennek ellenére Kysha dönt arról, hogy mikor jöhetek fel és ez általában  csak akkor történik, amikor bajban vagy fenyegetve érzi magát. Mondjuk meg kell, hogy mondjam, hogy viszonylag sűrűn előfordul, révén, hogy nagyon erőtlen szegénykém. Sokszor bújik vakmerőségem mögé és hagyja rám az irányítást. A többiek azt mondják, hogy én képes vagyok másokra rátiporni és érzéseken átgázolni. Nem vettem még észre, de biztosan így van. Végül is, hogyan védjem meg őket, ha közben más emberi lények érzéseire és épségére is gondolok? Sehogy. Na látod, éppen ezért nem érdekel egyetlen körülöttem lévő kétlábú vagy négylábú egyed sem, ha a testvéreimről van szó. Meg egyébként sem.

Jellemzően te vagy, Alasha. Félreteszel érzéseket, észérveket, neked mindegy, csak kaszabolni lehessen. Én persze legalább gondolkodom. Precíz terveket állítok fel és mindig kétszer átgondolom a következő lépést mielőtt cselekszem. Kitaláltad már? Igen, én vagyok Derya, aki általában Kysha érzéseit védi. Legalábbis jellemzően akkor enged fel a felszínre, amikor megbántják vagy nem tudja mit kezdjen a helyzettel. Családi, baráti vagy kapcsolati kérdésekben rám hagyatkozik. Nem mondhatni, hogy bízom másokban, de meggyőzhető vagyok. Kitartással a bizalmamban, illetve bizalmunkba lehet férkőzni, de nagyon gyorsan el is lehet ezt a kiváltságot veszteni. És persze azt mondanom sem kell, hogy valaki egyszer elveszti a már megszerzett bizalmat, akkor vissza többé nem kapja. Legalábbis tőlem biztosan nem. Egyébként rólam még azt mondják, hogy egy kissé kényszerbeteg vagyok. Pedig én csak szeretem a precizitást, a rendet és a jól összerakott terveket a jövőre nézve. Mindig gondosan rendbe tett külsőmről azt hiszem könnyen felismerhető vagyok.

Engem is megemlítenétek néha? Vagy én már teljesen a feledés homályába merültem? Hagy mutatkozzam be: A nevem Rorien! Igen, a kakukktojás férfi a lányok között. A legkevesebbet felszínen lévő tag. Kysha nagyon közel enged magához, éppen ezért bármikor átvehetném az irányítást, ha nem lenne Alasha. Ő egyáltalán nem bízik a döntéseimben, ezért elnyom és csak akkor kerülhetek a fényre, ha valahogyan túljárok az eszén vagy valamiért éppen nem figyel. Átlagosnak mondanám magam. Kissé hirtelen fellángoló vagyok minden tekintetben. Hirtelen hozok döntéseket és gondolkodás nélkül ugrok bele dolgokba, legyen az bármilyen szituáció. Ebben szerintem nem nagyon különbözöm Alashától, ő mégis úgy gondolja, hogy jobban helyt áll bármilyen helyzetben. Amitől egyértelműen elkülöníthetővé válok a többiektől, leszámítva a nememet, az az hogy kifejezetten gyűlölöm a sárkányokat. Nem tudom, hogy képes lennék-e megölni egyet, még nem volt rá alkalmam, de mindenképp egy kerülném őket nagyon messzire. Veszélyesek és megbízhatatlanok szerintem. Vadak. Végül is csak állatok, nem?

Srácok, azt hiszem ennyi elég lesz. A lényeget elmondtátok. Vagy van még valami, amit tudni szeretnél, Vándor?

Vannak különbségek a külsőtök között?

Hát persze, hiszen nem vagyunk ikrek. Én általában szépen öltözök fel, legtöbbször szoknyába és valami kényelmes felsőbe, A szép alatt inkább értem a csinosat, mint a kihívó öltözékeket. A hajamat általában kiengedve hordom, a koszt kerülöm, igényes vagyok a külsőmre. Legalábbis azt hiszem. Néha azonban megkapom, hogy úgy nézek, ki mint egy gyerek.

Ezzel szemben én a kényelmes, leginkább olyan ruhákat szeretem, amik nem akadályoznak a mozgásban. Kihívó avagy nem kihívó, nem érdekel mit gondolnak. Sokat hordok olyan darabokat, amelyek csak a lényeget takarják. Hiszen minél kevesebb van rajtad, annál kevésbé zavar a harcban. Alasha vagyok, ha még nem találtad volna ki. A hajam összefogom, sosem engedem ki, hiszen az is csak útban van állandóan. Hogy igénytelen lennék-e azt nem hiszem. De abban egyetértek, hogy egy kiadós verekedés után nem a mosakodás a legelső dolgom.

Azt hiszem, hogy én Alasha ellentéte vagyok. Én az izgató ruhákat szeretem, amelyek felhívják a férfiak figyelmét, de nem mutatnak túl mégsem túl sokat. Talán én vagyok a legeszesebb mindannyiónk közül, de az egyik legpajzánabb is. Szeretek játszani a férfiakkal és felmérni őket minden szempontból. Azért azt nem mondanám, hogy bárki hozzámérhet, aki szembe jön. Maradnék az eszesebb daraboknál. Ja igen! A külsőm. Az elegáns, de nem túl vad darabokat szeretem magamra aggatni. Azt hiszem Alasha és Kysha stílusa között vagyok. A hajamat változatosan hordom, de sosem hagyok egyetlen tincset sem elkószálni a helyéről. Gyűlölöm, ha nem úgy áll, ahogyan én szeretném.

Nadrág és ing, esetleg bőr páncél, ha olyan a helyzet. Ha az én véleményem is érdekel. A lányok megölnének, ha levágnám a hajam, ezért nem teszem, pedig legszívesebben tüsisre nyírnám. Valahogy mindig összegubancolom vagy felkötöm.


Remélem nincs több kérdésed, Vándor. Így is  éppen eleget meséltünk magunkról...



Előtörténet

Kysha Ylowerin, a lány, aki a rabszolga tartó társadalom legaljáról rögös, sziklás utat bejárva végül sárkányhátra került. A bökkenő csak az, hogy ő sosem készült arra, hogy az egek uraival együtt hasítsa a felhőket.
Nem mondhatni, hogy boldog családba született. Szülei rabszolgaként élték mindennapjaikat Boma királyságában. Édesanyja, Lora mindig is nagyon szeretett volna egy gyermeket, de férje, Zeno nem volt hajlandó családot alapítani, mondván, hogy annak a szerencsétlennek csak is rossz sorsa lehet itt. Egy nap azonban Lora teherbe esett. A probléma csak az volt ezzel, hogy a terhesség a rabszolgatartó úr erőszakának eredménye volt. A kislány születése nagyon megviselte a nőt, de mindketten szerencsésen túlélték és amennyire Zeno megvetette Kyshát, Lora annyira szerette. Első éveit kizárólag az anyai védelemnek köszönhette. Se Zeno, se vér szerinti apja nem volt hajlandó foglalkozni vele. Persze ahogy nőtt, úgy figyelt fel rá mégis mindkét férfi. Először Zeno. Rájött, hogy sok munkáját rábízhatja a kis fattyúra és egy kis ösztönző veréssel bármire ráveheti. Ez a kislány 6 éves korában kezdődött. A sebek azóta is ott díszelegnek a bőrén, amit Zeno egy vesszővel vagy parázzsal rajzolt a testére. Kínkeservesen és igencsak lassan teltek a napok. Egy évig bírta a bántalmazást, amikor egy nap előtört belőle Alasha és mint akit kicseréltek, vad amazonná vált. Legalábbis harciassá. Zeno épp parázzsal közelített hozzá, hogy a kislány markába szorítsa, amikor egyszer csak a férfi legnemesebb szervét célozva belerúgott és elfutott. Kysha sokkal jobban félt a következményektől, minthogy ezt megtegye, de már nem bírta tovább és át kellett, hogy engedje magát Alasha irányításának. Két napig éhezett az erdőben, de Kysha kérlelésére sem engedett Alasha, nem volt hajlandó hazamenni. A szomszédos rabszolgatartó úr talált rá, amikor épp bejárta az erdő hozzá tartozó részét. Kérdés nélkül befogadta a lányt. Nem is kérdezte, hogy honnan jött, mi történt vele, csak hazavitte. Kysha soha többé nem látta a szüleit újra. A sorsa azonban csak látszólag tűnt úgy, hogy jobbra fordul. Megfürdették, megetették és külön szobát kapott az uraság házában, akit Arcanasnak hívtak. 4 évig úg bántak vele, mintha Arcanas úr szeretett lánya lenne, elhitetve, hogy itt jobb dolga lesz. A kijárást és a ház egyes részeinek látogatását korlátozták ugyan, de a jólét annyira elvakította a fiatal és naiv Kyshát, hogy bele sem gondolt, hogy mindez csak egy álca. 11 éves korában derült ki, hogy mire volt jó a sok szépítgetés és kedveskedés. A lányt Arcanas fiának készítették fel, mint ágyasát. Kysha nem volt erre felkészülve és alaposan rá is ijesztett a tény, amikor egy szál áttetsző köntösben a fiú szobájába küldték. A megszeppent, elvörösödött és szinte reszkető testű lánykából seperc alatt egy vadító díva lett. Ez volt az első alkalom, hogy Derya a fényre került és innentől kezdve igen sokszor volt jelen. Frappáns megjegyzéseivel, magabiztosságával olyannyira az ujja köré tudta csavarni a fiút, hogy egy idő után fordult a kocka és szinte már bármit megtett volna a lányért. 5 évig tartott a fals románc, Arcanas azonban eddig bírta elviselni, hogy fia egyre csak puhul egy nő miatt. Szépnek szép, okosnak okos, de nem vélte úgy, hogy a kéjhölgyből feleséget kellene csinálni, így aztán elszakította a párost egymástól és Kyshát újra rabszolga sorsra ítélte. Évekig szenvedett kemény munkát végezve és várva arra, hogy szebb napok érkezzenek. Próbált szökni, próbált ellenállni, de semmi nem volt sikeres. Az időnként feltörő Alasha harciasságára azonban felfigyeltek és talán ez volt, ami kijuttatta őt Boma királyságából.
Egy napon a király rabszolgákat kezdett felvásárolni az uraktól. Nem mondta meg hová és miért hurcolja el őket, de szép summát ajánlott értük, ezért senki nem is kérdezősködött. Nőket és férfiakat egyaránt megvásárolt. Legalább 50 embert gyűjtött így össze, akiket pár nappal később hajóra rakott. Az emberek ijedtek voltak, de a legtöbben reménykedtek abban, hogy rabszolgasorsuknak vége és a király egy jobb helyre szállíttatja őket. Kysha a több napig tartó úton végig egy sarokban kucorgott és várta, hogy valahogyan vége legyen ennek a rémálomnak. Szemei előtt többször lejátszódott a hajó megsemmisülése, vagy a megérkezés pillanatai, viszont semmiképp nem számított semmi jóra. A megérkezés utáni első látvány megdöbbentő volt.
Menetelő katonák, gyakorlatozó íjászok és kardvívók, sárkányok. Némelyik pikkelyes hátán emberek ültek, de nem látszódott köztük az összhang, ahogyan a csodás sárkánylovasok legendájában szerepel. Boma királya kétség kívül készül valamire.
Kyshát 3 évig képezték ki harcossá. Igazság szerint Alashát, mert az egyetlen fegyver, amihez Kysha hozzányúlt, az az íj volt. Az egyetlen fegyver, amit mindannyian kedveltek, Kysha, Alasha és Derya is. 23 évesen úgy gondolták, hogy készen áll a sárkányokkal való ismerkedésre.
Nem újdonság, hogy Kysha meghátrált a feladattól, hogy egy ilyen lény közelébe töltsön akár órákat minden nap. Az irányítást átvevő Rorien azonban nem bizonyult a legjobb választásnak, hiszen kimondottan gyűlölte a sárkányokat, de legalább nem félt tőlük. A hozzájuk kirendelt sárkányt bántalmazó Rorient végül Alasha könnyedén kispadra ültette, mert úgy látta, hogy ez a hozzáállás biztosan nem lesz jövedelmező. Innentől kezdve Alasha csak és kizárólag akkor engedte Rorient a felszínre, ha a katonák közösen szórakozni mentek valahová. Mondanom sem kell, annak sem volt mindig jó vége...
A Furi nevet ezen a szigeten aggatták rá a lányra a váltakozó személyisége miatt. Erre csak rátett egy lapáttal, hogy időnként nőkkel, időnként pedig férfiakkal látták flörtölni. Nem igazán volt ez elfogadott a szigeten. Kevesen álltak ki mellette, többen voltak olyanok, akik inkább csak bokszzsáknak használták, ha tudták.
Mióta a kis szigetecskére került, talán jobban alakultak a dolgai, de még mindig igencsak nehéz dolga volt. Már nem volt rabszolga, de még mindig parancsokat kellett teljesítenie, ráadásul vad sárkányok megülésére kényszerítették, ami nem volt egyszerű, akkor sem, ha már évek óta azon dolgoznak, hogy megtörjék őket. A társaság sem volt mindig hozzá kegyes, de Kysha nem vágyott vissza Boma területére. Abba pedig bele sem mert gondolni, hogy mi vár rá a jövőben....




Nirleissi








Adatok



♦Teljes név♦
Ismeretlen, Kysha Neirleissi-nek nevezte el

♦Nem♦
nőstény

♦Kor♦
4 éves

♦Fajtája♦
...




Egyéb



Még tojásként került emberi kezek közé. Szüleit megölték, őt pedig elrabolták attól, akit embrióként kiválasztott. Első évét rácsok mögött töltötte később pedig kiválasztott társa épségével fenyegették. A hozzá kirendelt bomai rabszolgát a hátára kellett engednie és engedelmeskedni neki, ha azt akarta, hogy választottja élhessen.
Habár sosem ízlelhetett bele a szabadságba és már feladta, hogy harcoljon a megalázás ellen, azért még hisz abban, hogy fajtája egy nap újra szabad lehet és visszakaphatják békés kis szigetüket.
Megtörtnek látszik ugyan, de erős és kitartó. Nem fogja feladni soha a célját, hogy megszabadítsa a fajtársait ezektől a szigetükre szenvedést hozó két lábon járó kopasz majmoktól.
Kyshával a kapcsolata igen érdekes. Nem szívesen engedné sosem a hátára, ha nem lenne muszáj, de úgy látja, hogy a lány is ugyanannyira szenved ebben a helyzetben, mint ő. Furcsaságai ellenére sem lenne képes már bántani a lányt.

Vissza az elejére Go down
 

Kysha Ylowerin

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Karakter :: Karakteralkotás :: Készülő előtörténetek-