Eregathus El'dan 

Név: Eregathus El'dan 
Becenév: Ereg 
Kor:15 
Csoport: Lovas tanoncok 
Rang: Felderítő 
Avatar: még nincs
Külső, belső lírás 

Külső: még nincs, mert nem tudok jó avatar képet.

Belső: Eregathus mindig is a kedvesebb alakokhoz tartozott. Hiába érte annyi rossz dolog, mint például bátya elvesztése, mindig sikerült talpra állnia, és folytatnia életét. Igaz amikor ilyen tragédiák érték mindig komoly volt, sohasem mosolygott, és mindenkit került, ahogy mindig is tenni fogja, ha valami ilyen történik vele. Aztán amikor már szüleit is elvesztette, szinte teljesen elfelejtette mit jelent az, hogy humor, de ez persze nem azt jelenti, hogy régi személyisége néha-néha vissza ne térne. Az, hogy ez egyre gyakrabban történik meg annak a jele, hogy szépen lassan ugyan, de valamikor helyre fog állni a rend. A természetet mindig is szerette, ahogy a benne élő állatokat is. Sok időt töltött már ott fiatal kora ellenére is, de még rengeteg dolgot nem tud mind a természetről, mind az életről, mind pedig saját magáról. Bár annyit már tudott, hogy kissé makacs és önfejű.

Előtörténet 

Eregathus Kysppie szigetén született egy kis falucskában, mely olyan közel volt az erdőhöz, hogy szinte már benne volt. Anyja egy örökké mosolygós, kedves nő volt, ellenben apjával, aki mindig komoly volt, és ha elmosolyodott azt is csak azért tette, hogy ne úgy vélekedjen róla mindenki mint egy gyilkos komolyságával bíró személy, mert még a végén azt hiszik, ha tehetné az egész falut csak simán lemészárolná. Amikor bátyja megszületett akkor látták először igazán boldognak. Napokig vidám volt, de amikor eltelt egy hét, ugyan az a komor ember volt. Rá három évre megszületett ő is. Ő volt az a kis meglepetés, akire senki sem számított, de mindenki örült neki. Mindig felnézett bátyjára. Végtelen csodálattal beszélt csak róla, ha kérdezték. Ők ketten nagyon szerették egymást. Sok időt töltöttek együtt, hiszen testvérek voltak, de szabadidejükben is. Amikor tíz éves lett, akkor látta meg első szerelmét. Akik tudtak róla csak azt mondták, hogy szimplán tetszik neki, de ő tudta, hogy nem így van. Amikor bevallotta neki a lány elképedt, és rögtön elrohant. Ő erre úgy döntött bemenekül az erdőbe, hátha sikerül rájönni mit is tett amivel ezt érdemelte ki. Napokig volt az erdőbe, és mivel csak néha jutott élelemhez, ezért egy kicsit lefogyott. Amikor valaki megtalálta az erdőben rögtön szüleihez vitte. Amikor odaértek először leszidták, mert elment, végül sírásban törtek ki. Amikor legközelebb találkozott a lánnyal nem akart ránézni, és úgy tett, mintha nem hallani amit mond. Ő erre dühösen elviharzott. Nagyjából egy hét lehetett el, és valamitől felgyulladt az egész falu. Nem mindenki tudott elfutni a lángok elől. Bátyja is így lelte halálát. Amikor ezt megtudta, a fájdalomtól kábán ült le egy kőre. Sírni nem sírt. Nem akarta kimutatni érzéseit. Amikor felnézett az égre, látott valamit repülni. Csak egy kis erőlködés után sikerült kimenni mi is az. Egy sárkány volt. Az a csodás látvány, hogy látott repülni egy ilyen teremtmény, visszarántotta az életbe. Amikor csak visszagondolt erre, mindig újra és újra elcsodálkozott rajta. Ekkor
döntötte el azt is, hogy sárkánylovas akar lenni