Piactér

Tárgy: Piactér Kedd Ápr. 22, 2014 8:15 pm

Piactér

A város központjában található egy hatalmas tér, ahol minden egyes nap árusok sátrai közt lépkedhet az ember. Itt találhatsz mindenféle növényt, eszközt, és még igen különleges portékákba is ütközhetsz. Tartsd nyitva a szemed, és ügyelj a pénzes tarisznyádra is!

Tárgy: Re: Piactér Szer. Május 14, 2014 5:06 pm

Rowen

*A főtéren elég sok fiatalabb ember gyűlt össze. Miattam. A helyzet az, hogy lelkes, vidám srác vagyok és imádom mutogatni magam. Így hát loptam három almát, igen loptam. M az? Megesik az ilyesmi és még nem sokszor buktam l. Persze kicsit rosszul érezem magam néha, hogy meglopom az embereket, akiket ismerek és akikkel nap mint nap találkozom, de úgy vélem, hogy néhány darab alma, vagy egy kis cipó, vagy egy kis egyéb gyümölcs még nem olyan rossz dolog. Szerintem... Persze Rowen nem így gondolja és gyakran ki s szokott oktatni, de hát amiről nem tud, az nem fáj neki, ugye?
Szóval elég sok fiatalabb, és néhány idősebb ember áll körbe a fő téren és figyeli azt, ahogy dobálom az almákat a levegőbe, néha megfordulok és úgy kapom el őket, ügyelve arra, hogy ne a téren loccsanjon szét, vagy éppen guruljon el a gyümölcs. Táncolva lóbálom a lábaimat is, ahogy dobálom az almákat és hamarosan tapsolni kezdenek, fütyülni, és egy dobos is ütemet ver nekem, amire tudok mozogni. Teli pofával élvezem, ahogy megmutathatom, hogy milyen fürge és erős vagyok. Bár sejtem, hogy Rowen-nek nem feltétlenül tetszene ez a felvágás, ő nincs itt... Ugye?*

Tárgy: Re: Piactér Szer. Május 14, 2014 7:16 pm

Demien

Gyakorlat volt reggel a közeli rét felett. Egész jól ment. Azért az újonnan közénk került lovasoknak és sárkányaiknak még van mit tanulniuk, de azt kell mondjam, ügyesek voltak.
Morth-al még tettünk pár kört a város felett, de aztán szétváltunk. Ő vadászni ment és és is hazafelé vettem az irányt, hogy kajálhassak egy jót. Reméltem, hogy Sierra, a jelenlegi háztartásbelim valami jó sülttel vár otthon.
Az utam a városközponton keresztül vezetett. Keresztül vezetett volna, ha nem egy hatalmas tömeg állja el az egész átvezető utat és a teret. A tömeg nagyjából kör alakban állt. Valaki dobolt középen, a hátsók pedig úgy nyújtózkodtak, mintha valami varázslatot akarnának látni. Ennyit észleltem csak egyelőre, de volt egy sanda gyanúm, hogy érdemes megnéznem mi történik az embertömeg közepén.
Nagyrészt csak fiatalok gyűltek össze, így amikor megláttak, nem kellett kétszer mondanom, hogy engedjenek beljebb. Már nagyon kíváncsi voltam, hogy mi az összegyűlés tárgya, de azt hiszem, hogy amikor beértem középre és megláttam Demient, ahogyan az almákat dobálja ritmusra, nem kellett csalódnom az érzékeimben.
Nem szóltam, gondoltam megvárom, amíg befejezi. Mégis hogy nézne ki, ha most elkezdeném rángatni a fülét?
Az egyszer biztos, hogy én gyerekként teljes mértékben az ellentéte voltam. Talán ezért is bírom annyira azt a kölök fejét.
Összefűztem magam előtt a kezeimet és felhúzott szemöldökkel, kérdőn pillantottam rá, hogy mégis mit csinál? De arcomon félmosoly húzódott, hiszen nem haragudtam én rá... annyira.

Tárgy: Re: Piactér Szer. Május 14, 2014 9:01 pm

*A téren egymást érik a füttyök és a tapsok és a helyzet az, hogy baromira élvezem ezt az egészet. Szeretem, hogyha a figyelem középpontjában vagyok, hogyha sokan figyelnek rám, és igen, észreveszem azoknak a fiatal lányoknak is a csillogó tekintetét, akik kicsit távolabb, hátrább ácsorognak és pirulva súgnak össze, amikor rájuk kacsintok. Nem tartom magam valami nagyon dögös, jól kinéző srácnak, bár tény, hogy szálkás izmaim talán kicsit jobban kitűnnek, mint a többi srácé, de csak mert olyan akarok lenni, mint Rowen. Ő is nagyon izmos és erős, én is hasonlóan akarok kinézni és az igazat megvallva ezért teszek is, hiszen nincs olyan nap, mikor ne edzenék és amúgy is az iskolában is vannak olyan fizikai erőnlét órák, amikor igencsak megmozgatnak minket a tanárok.
Egy váratlan pillanatban pillantok rá az egyik fiatal, szőke lányra, és egy kacsintás kíséretében lágyan megrúgom a sarkammal az almát, majd a kezemmel dobom a leányzónak, aki irulva-pirulva sikkant egyet, majd ügyesen elkapja a gyümölcsöt és vihogva távolabb siet a barátnőivel. Büszkén vigyorogva nézek körbe a tömegen, amikor is tekintetem találkozik Rowen-ével. Upsz... Kicsit elsápadok és az egyik alma a földre loccsan és szét is törik.*
- Francba... *suttogom a szót, majd gyorsan felkapom a félbe tört almát, odaadom egy idős néninek, és átvágva a tömegen próbálok meglógni Rowen elől, bár sejtem, hogy ez nem lesz könnyű, így a hátam mögé pillantva állok félre és egy bódé mögött várom be "nevelő apámat", aki remélhetőleg követni fog, hogy jól letoljon. Bár mintha egy félmosolyt láttam volna a szája szegletében, amit nem sűrűn csinál, bár azt hiszem, hogy az én jelenlétemben és a hülyeségeim miatt egyre többször.*

Tárgy: Re: Piactér Csüt. Május 15, 2014 3:49 pm

Nem sok hiányzik, hogy elnevessem magam, amikor a szőke hercegnő felsikolt, hogy ő kapta meg az almát. Büszke vagyok Demienre, vagyis büszke lennék, ha nem tudnám szinte biztosan, hogy az almák lopottak.
Még pár percig teszi magát a tömegnek, de aztán észrevesz engem. Szélesebbre húzódik a mosolyom, ahogy az övé hirtelen leolvad, de aztán kérdőn rápillantok, hogy most mihez fog kezdeni. Hát menekül. Mi mást is tenne? Azonnal utána indultam, bár a tömeg nem annyira engedte, így azért valamelyest sikerült meglógnia. Mindenki bocsánatát kérve toltam félre a fiatalokat, de azok inkább Demient segítették és csak akkor álltak félre, ha én magam toltam arrébb őket.
Azért többé-kevésbé gyorsan sikerült kijutnom a fiatalok közül és így tovább üldözhettem Demyt... üldözhettem volna, ha nem tűnt volna el, mint valami szürke szamár a ködben. Körbepillantottam, majd megakadt a szemem azon a bizonyos bódén. Másképp nem tűnhetett el ilyen gyorsan!
Neki is indultam, hogy leleplezzem búvóhelyén és szerencsére megint nem kellett csalódnom érzékeimben.
Nekitámaszkodtam a bódénak és szigorú pillantásokkal fürkésztem a srácot.
-Hányszor mondjam még, hogy ne lopj az emberektől? Ahhh... Demy! - tudtam, hogy a letolásom nem sokat segít rajta, hiszen ezerszer elmondtam már neki, de kötelességemnek éreztem, na meg amúgy sem tudtam volna elmenni emellett szó nélkül.
-Hogy akarod, hogy felnézzenek majd rád, mint erős, védelmező sárkánylovasra, ha lopsz? - hangomban azért annyira nem tükröződött mély harag. Pár pillanatig még komolyan néztem rá, de aztán elmosolyodtam. -De azért az előadásod nem volt rossz. - összefűztem magam előtt a kezeim, fejemet a hazafelé vezető út felé biccentettem, hogy kövessen, majd el is indultam.
-Na és tanultál ma valami mást is a tömeg lenyűgözésén kívül? - kérdeztem rá pillantva. Nagyon reméltem, hogy a sárkánya majd rendre tudja tanítani, mert azt hiszem másnak ez lehetetlen. Nem lehet úgy lovas belőle, hogy nem tanul egy kis komolyságot.

Tárgy: Re: Piactér Szomb. Május 17, 2014 7:35 pm

Baromira élvezem ezt az egész helyzetet: hogy mindenki engem figyel, és hogy mindenki miattam tapsol. Szeretek az emberek között lenni, és amúgy is szeretem, hogyha engem figyelnek, hogyha én vagyok a középpontban. Azonban Rowen ezt nem nagyon díjazza, nem is értem, hogy miért. Mi rossz van abban, hogy szórakoztatom az embereket és jól érzem magam, miközben ők is? Persze, megértem, hogy miért mondja mindig, hogy ne tegyem ezt, hogy ne legyek gyerekes, és ne mutogassam magam folyamatosan. A sárkánylovas legyen komoly, felelősségteljes és határozott, Rowen mindig ezt mondja. A helyzet az, hogy én még nem akarok felnőni, még nem akarok megkomolyodni és amúgy is... Egyelőre még nem is vagyok sárkánytanonc, hogy példát kelljen mutatnom bárkinek is.
A tömeg lassan oszlani kezd, ahogy Rowen feltűnik a színen, és habár a fiatalabbak segítenek nekem, hogy hamar el tudjak pucolni, nem olyan gyorsak, és a férfi kemény tekintetétől bizony ők is megijednek, akármennyire is szeretnének nekem segíteni.
Persze, én is tudom, hogy nem menekülhetek folyamatosan Rowen elől és nem is akarok, szóval az egyik bódé mögé behúzódok, és a férfire bízom, hogy megtalál. Hát persze, hogy... Enyhén elpirulva pislogok a férfire és lököm el magam a faltól. A szigorú pillantásától végigfut a hátamon a hideg, és kicsit meg is borzogok. Miért kell így néznie rám? A hangja pedig ismét számonkérő és szinte parancsoló, ámbár én kihallom belőle a féltést és a nevelési jószándékot. Ez valahol belül melegséggel tölt el és lassan szégyellni kezdem magam.*
- Csak azért vettem el, mert játszani akartam velük. Nem saját magamnak loptam... *válaszolok enyhén motyogó hangon, ám a végén lassan felnézek Rowen szemébe és a hangom is kicsit erőteljesebb lesz.*
- Nem azért lopok, mert szükségem van rá és mert meg akarom leckéztetni az embereket *igyekszem védeni magam és azt hiszem, hogy egészen jól megy. Tényleg nem magam miatt, önzőségből lopok, soha nem voltam önző és azt hiszem, hogy ettől nem is kell félnem. A következő mondatára kicsit még inkább elszégyellem magam, majd lassan ismét felnézek a férfire.*
- Közel sem biztos, hogy bárki kiválaszt majd... *nyögök ki a legnagyobb félelmemet, ami a héten kerített hatalmába. Hamarosan eljön az idő, hogy átutazunk a sárkányok szigetére és közel sem biztos, hogy bárki is a sárkányom akar majd lenni. Habár sejtem, hogy Rowen le fog szólni, és meg fog dorgálni a negatív gondolatért, szomorkásan vonom meg a vállamat és dugom zsebre a kezem, miközben egy követ kezdek el rugdosni. A mosolyra persze az én ajkam is a fülemig szalad.*
- Ugye, hogy nagyszerű volt? *egy csapásra eltűnik a rossz kedvem és a lelkes énem kerül előtérbe. Lassan megindulunk, én pedig erőteljesen belerúgok a kőbe, ami messze elrepül.*
- Hát... Egyelőre a szórakoztató számomat fejlesztem *vigyorodom el.*
- Figyelj!
Megállok, veszek egy nagy levegőt, majd felkapok egy nagyobb követ, nekifutok néhány métert és a levegőbe szaltózva hajítom fel a követ, majd guggolva érkezek meg a szaltóból és kapom el a követ. Kapnám, hogyha nem néhány méterrel arrébb érne földet.*
- Aha, ezt még gyakorolni kell... *lihegek és vigyorogva vonom meg a vállam.*
- Amúgy Morth merre van? Vadászik? Egyszer úgy megnézném! *csillan meg a kíváncsiság a szememben, és cigánykereket hányva ugrálok Rowen mellett, bár sejtem, hogy hamarosan le fog állítani. Igen, örülök, hogy látom. Nagyon...*

Tárgy: Re: Piactér Vas. Május 18, 2014 12:47 pm

Szemeimet megforgattam a magyarázkodásra. Most ismételjem el megint ugyanazt, amit már százezerszer elmondtam? -Hát akkor kinek? - kérdezem, mert azt mondja nem magának lop. Hát pedig nagyon úgy tűnik, bármi is a célja az ellopott tárggyal.
Már csak azt várom, hogy bejelentse, hogy ő lesz az új Robin Hood, mert kinézem belőle.
-Bármi is az oka annak, hogy lopsz, nem helyes. - próbálom magyarázni neki, de aztán látva, hogy nem különösebben hat rá, legalábbis hosszú távon nem, így sóhajtva elindulok szeretett otthonom irányába.
-Miért mondod ezt? Ha a szíved tiszta, márpedig én tudom, hogy az, biztosan kiválaszt majd egy. Bár az biztos, hogy a lopást egyetlen sárkány sem díjazza... - utolsó mondatom alatt már félig mosolygok, hiszen csak heccelni próbálom ezzel. Igenis vannak szabályokat megszegő sárkányok... én és Morth is csináltunk hülyeségeket régen, de ezt Demiennek nem kell tudni.
Ahogy haladok előre Dem követ, vagy inkább ugrál körülöttem meg előttem. -Nagyon eredeti volt. - mosolygok rá, de ő nem sokáig marad egy helyben, mert már szalad is előre, hogy bemutassa új attrakcióját.
Mosollyal nyugtázom, hogy nem vágta kupán magát az egyik kővel, majd csak helyeselek, hogy igen, ezt még gyakorolnia kell.
-Bár én inkább arra lettem volna kíváncsi, hogy a sárkányokról mit tanultál. - pillantok rá.
-Igen, vadászik. - válaszolom, aztán muszáj, hogy újra mosoly szaladjon az arcomra. -Fogsz még elég vadászatot látni, ha meglesz a sárkányod. -eszembe jutott én is mennyit figyeltem régen Morthot. Egész délutánok teltek el azzal, ahogy néztem és figyeltem a viselkedését. Talán ennek is volt köszönhető, hogy ennyire jól összehangolódtunk.
-Eljössz hozzám ebédelni? Aztán kimehetünk az erdőszélre gyakorolni egy kicsit. - ajánlom fel az ötletet és kíváncsi tekintetem a srácra fordítom.

Tárgy: Re: Piactér Szomb. Május 24, 2014 10:19 am

*Már megint a szokásos téma, amit kezdek kicsit unni, és habár értem és felfogom Rowen álláspontját, úgy tűnik, ő nem érti, hogy mit miért csinálok. Igen, árvaként volt, hogy nem jutottam elegendő élelemhez és lopnom kellett, de mióta tanonc vagyok, mindenki kedvesen fogad. Gyakran hoznak több élelemet az árvaházba és van, hogy egy ilyen utcai műsor után meghívnak magukhoz az emberek ebédre, vagy vacsorára. Szeretnek engem a városlakók, pontosan azért, mert ilyen vagyok: bohókás, lelkes és jó szívű, vidám srác, annak ellenére, hogy nincsenek szüleim és árvaházban nevelkedtem.
Rowen kérdésére csak összeszorítom a számat és végül is nem válaszolok ,csak alzán, enyhén durcásan vonom meg a vállamat és csóválom meg a fejemet.*
- Igen, tudom. Majd igyekszem kevesebbet... *szólalok meg halk hangon, ám valamiért érzem, hogy ez a válasz sem lesz túl jó, hiszen rowen nem azt kéri, hogy redukáljam le a lopásaim számát, hanem hogy abszolút, teljes mértékben hagyjak fel velük.*
- Na jó... Majd csak kölcsönveszek dolgokat *vonom meg ismét a vállamat és nem tudom elfojtani a vigyort, ami kiül az arcomra. Felnézek a férfire, és remélem, hogy az ő arcán is hasonló elnéző mosoly jelenik meg. Habár tudom, hogy Rowen nem sűrűn mosolyog, mégis örülök, hogy nekem néha sikerül kicsikarnom belőle egyet-egyet - még ha az csak félmosoly is. Lassan megindulunk az úton Rowen háza feé, miközben beszélgetni kezdünk a közelgő tojásvadászatról. Be kell vallanom, hogy izgulok és enyhe félelem is markolja a szívemet, hiszen kétszer sem biztos, hogy ki fognak választani. Azt hiszem, hogy ez a gondolat minden sárkánytanoncot megkörnyékez legalább egyszer.*
- Te... féltél, mielőtt elindultatok a szigetre? Vagy biztos voltál benne, hogy Morth megtalál? *nézek mélyen a férfi szemébe és kíváncsiság csillan a sajátomban. Habár gyakran beszélgetünk Rowen tanonc múltjáról, ezt a kérdést még nem tettem fel. Bizonyára eddig még nem foglalkoztatott ennyire és fel sem merült bennem, hogy valaki félhet ilyesmitől. Márpedig megtörténhet, hiszen a Száműzöttek példája is ezt mutatja. A válasza után lelkesen bemutatom - illetve mutatnám - hogy min is gyakorolok, de nem sikerül a mutatvány. Nem bánom, Rowen előtt nem érzem kudarcnak, hiszen ismer: tudja, hogy rengeteget gyakorlok és hogy előbb vagy utóbb, de tökéletesen fog menni a gyakorlat.*
-Ma nem volt tanítás, úgyhogy ma semmit. De mesélhetsz valamit róluk. Például hogy... *gondolkozom el és magam elé képzelem Morth hatalmas alakját.*
- Fájt már Morth foga vagy valami? *vigyorodok el és úgy nézek Rowenre. Sejtheti, hogy ez nem komoly kérdés, vagy válaszol rá, vagy nem.*
- Aha, persze, kössz. Ma még csak egy almát ettem... *csacsogok, majd elharapom a mondatot és lesütött szemmel, enyhén vigyorogva vonom meg a vállamat. Igen, lopott almát...*

Tárgy: Re: Piactér Szomb. Jún. 07, 2014 2:23 pm

Be nem vallottam volna az öcskösnek, de én is majdnem annyira izgultam a közelgő utazás miatt, mint ő. Csak én egész más miatt féltem. Mióta Carax fellázadt sokkal, de sokkal veszélyesebb ez a kis kiruccanás. Eddig sem volt nyugdíjas túra, hiszen mindig volt egy-két sárkány, akiket meg kell győzni arról, hogy nem a rossz fiúk vagyunk, sőt amikor én voltam, még farkasokat is el kellett üldözniük a kísérőknek a Kristály-tónál való letáborozásunk alkalmával.
Szóval mióta Carax a sárkányok ellen tevékenykedik nem lehetünk elég biztosak abban, hogy teljesen felkészültünk egy ekkora útra. Két éve is okozott egy kis meglepetést, elvitte Liatyt. Miért ne csapna le most Rhoantán.
A gondolatmenetemből Demien egy kérdése ugrasztott ki. Ránéztem, majd összefűztem a kezeimet magam előtt.
-Nem. Vagyis... kicsit. - vallottam be. - Hogy üres kézzel térek haza. De hát ettől minden tanonc fél. Ez természetes. Nem tudhatjuk melyikünkre mi vár a jövőben. De az nem volt megoldás, amit Carax művelt... - újra eszembe jutott az a féreg, ki is csusszant a számon, de hát mindegy már.
Tovább haladtunk, majd én kérdeztem a sráctól, de közölte, hogy ma nem volt tanítás. Hétvége van vagy mi? Mi bezzeg ilyenkor is gyakorlatozunk. Na nem mintha nem fért volna rá a csapatra így a rhoantai kirándulás előtt.
-Nem, ilyen még nem volt. - válaszoltam nevetve a visszakérdezésre. Tényleg nem emlékszem, hogy valaha is találkoztam volna fogfájós sárkánnyal. Pedig igyekeztem felidézni ilyen emlékeket, de nem voltak.
-De olyan már volt, hogy az enyém fájt és ő érezte. - mosolyodtam el. - Akkor még kezdők voltunk. Megérezte, pedig én el akartam titkolni. Ő meg addig nyaggatta anyámat, amíg az be nem jött a szobámba. Morth mindig nagyon vigyázott rám. - tettem hozzá kicsit a távolba révedve és reméltem, hogy a nagy fekete sárkány most nem érzi, hogy elérzékenyülök kicsit. Persze ez kívülről nem látszott rajtam, csak az emlékek elöntötték a fejem és megint be kellett látnom, hogy Morth nélkül senki lennék.
-Jól van, akkor gyere. - a következő sarkon már be is fordultunk, hogy aztán beinvitálhassam a házikómba. Szerencsére Sierra már elkészült az ebéddel. Ő nem tudom hol volt, amikor mi hazaértünk, de a lényeg az asztalon volt. Sült baromfi. Már korgott is a gyomrom.
-Ülj csak le és együnk. Aztán menjünk. Morth már az erdőszélen vár. - mosolyogtam a fiúra és nekiláttam az ebédnek.

Tárgy: Re: Piactér Szer. Jún. 11, 2014 3:52 pm

*Sejtem, hogy Rowen feje is a közelgő utazással van tele, ahogy minden tanoncnak, és bizonyára azoknak a Lovasoknak is, akik velünk tartanak. Komoly dolog egy ilyen utazás, és biztos vagyok benne, hogy nem csak mi aggódunk, hogy tojással a "zsebünkben" térünk-e haza. Egy kicsit megnyugszom, amikor Rowen bevallja, hogy természetes módon ő is félt akkor, amikor először a szigetre ment. Azt hiszem, hogy az a Lovas, aki azt mondja, hogy 100%-os biztonsággal és határozottsággal ment a szigetre, az hazudik. Mindig mindenkiben ott lappang az aprócska kis félsz, hogy nem választják ki. Sajnos ez a "kis" félsz kezd nőni a szívemben, minél közelebb van a Nagy Nap. Ezt persze nem nagyon akarom reklámozni Rowen-nek, úgyhogy a nyelvembe is harapok, mielőtt még kicsúszik valami fé mondat a számon. Arra viszont felfigyelek, milyen undorral ejti ki Carax nevét a férfi, amit persze nem csodálok. Én is érzem a rossz ízt a számban, bármikor meghallom a férfi nevét.*
- Undorító féreg. *mondom ki Rowen gondolatát, mintha olvasnék az agyában, és nem túl elegánsan köpök az út szélére.*
- El sem hiszem, hogy van olyan ép elméjű ember, akinek ilyesmi megfordult a fejében. Mert Carax jó fej volt, nem? *nézek fel a férfire. Sejtem, hogy ő ismerte Caraxot akkor, amikor még nem "kattant be". Lehet, hogy még haverok is voltak. Közben persze folytatjuk a beszélgetést, elárulom, hogy ma nem volt tanítás és amúgy is meséljen már valamit Morth-ról. A fogfájós témát nevetve hallgatom végig.*
- Imádom a sárkányodat! *vigyorodom el szélesen, majd belerúgok egy kőbe.*
- Remélem az enyém is ilyen jó fej lesz. És hogy nem lesz nőstény. Bár akkor lehet választhatnák egymást párnak Morth-tal *jut eszembe egy kósza gondolat, majd Rowenre nézek.*
- Mothnak még nincs párja, igaz? *kérdezek rá, hiszen a férfi még nem nagyon mesélt erről a párosdis dologról. Persze az iskolában tanultunk néhány dolgot, de még nem sárkánypárt.
A házba besétálva egyből megcsapja az orromat a finom sült hús, és nyálcsorgatva pattanok le az asztalhoz.*
- Azannya, ez a nő állati jól tud főzni. És még dögös is, ha engem kérdezel... *kacsintok vigyorogva Rowenre, majd azért nem vagyok (annyira) pofátlan, megvárom, míg ő is nekikezd az evésnek, utána kezdem el én is tömni magam. Ja, ma még nem sokat ettem.*

Tárgy: Re: Piactér Vas. Jún. 29, 2014 7:20 pm

-A nőstény sárkányok nem olyan hisztisek, mint a nők. - mosolygok a fiúra miközben végre megérkezünk a házamhoz és előre megyek, hogy ajtót nyissak. - Nem, még nincs. -sokat beszélgettem erről Morthal, de úgy néz ki, hogy túl nagyok az igényei, vagy talán még nem készült fel arra, hogy apa legyen. Pedig akkor nagy lenne az esély arra, hogy a kölyke választja ki Demient. Nem az első eset lenne.
Bent mindketten leülünk az asztalhoz és nekikezdek az ebédnek, mire Demien is nekilát fogyasztani. Nem fogja vissza magát, de nem is sajnálom tőle, ami az enyém, az majdhogynem az övé is.
-Igen, elég jól főz és tényleg csinos. - válaszolom a kamasznak, de nem megyek bele ebbe jobban. Amit nem igen beszélek meg a fiúval az pont ez. A nők. Pontosabban az én nőügyeim. Kicsi még ehhez és neki egyelőre egészen mások az igényei, mint nekem. Nem értené meg, ha én önteném ki a lelkem neki. Na meg az nem is én lennék. A lényeg, hogy Sierra nem nekem való nő. Az egy éjszakásakból meg már kinőttem.
Ahogy befejeztük a kajálást felálltam az asztaltól és összeszedtem az edényeket, hogy egy helyre gyűjtsem őket. Sierrának ne kelljen keresgélnie, ha hazaért.
Egy vödörben volt víz, kezet mostam és az arcom is megtöröltem, majd az ajtóhoz sétáltam.
-Na gyere, mert Morth már vár ránk! - szólok a fiúnak, aztán kinyitom az ajtót és kilépek rajta. A fekete sárkány az erdő melletti réten feküdt, majd amikor meglátta, hogy közeledünk felállt és elindult felénk. Fejét leengedte Demien magasságába, üdvözlésképp fújtatott egyet, majd rám nézett.
Én csak biccentettem neki, majd a sárkány hátrálni kezdett, közben pedig Demient fürkészte. - Azt mondta, ha ma sikerül elkapnod, felülhetsz rá. - nem az első fogócskájuk, persze Morth repülés nélkül menekül. Egyértelmű, hogy a sárkány gyorsabb, már csak ha hatalmas termetéből indulunk is ki, de ha Demien ki tud találni valami cselt, Morth hagyja, hogy felüljön a hátára. Rajtam kívül még senki sem ült rajta, érdekes lenne...

// Bocsi, hogy ilyen rövid és gagyi lett, meg sokat is vártál. :/ A köviket szerintem valahova már a külterületekhez írjuk. //

Tárgy: Re: Piactér Szer. Júl. 09, 2014 7:22 pm

Játék lezárva!
Szabad terület!

Tárgy: Re: Piactér Pént. Okt. 31, 2014 10:58 pm

Rt-est

Senki egy szót se szólhat, hogy a városközpontban vagyok és a börtönbe megyek látogatást tenni. Egy sikertelen utazás után. Egy bizonyos emberhez mentem egy bizonyos árulóhoz. Ez az áruló nem más volt, mint Alistair. A cellája felé vettem az irányt. Egy-két őr megállított, de velem nem sokan mernek szembe szállni. Ismernek engem és tudják milyen vagyok, ha nem kapom meg, amit akarok. Megérkeztem a cellájához. Pár méter volt kettőnk között és csak a rácsok választottak el minket egymástól.
-Alistair, hogy telnek itt a napjaid?- Kérdeztem gúnyos hangnemben tőle.

|| xxx || xxx|| xxx

Tárgy: Re: Piactér Pént. Okt. 31, 2014 11:03 pm

RT-Est

A cella nem volt túl nagy, én magam a jobb oldali falnál elhelyezett szalma ágynál üldögéltem és a medálommal játszottam, amikor egy hang törte meg a magányt még hozzá Karyn hangja.
-Ahogy a te estéid, magányosan és unalmasan. Válaszoltam vissza, s felé fordítottam a fejem. Közben azon járt a fejem hogy mit is akarhat.

Tárgy: Re: Piactér Pént. Okt. 31, 2014 11:17 pm

Rt-est

-Magányos? Te aztán nagyon el vagy tévedve, ha azt hiszed magányos vagyok. Vigyázz a nyelvedre mert könnyen el veszítheted azt.- Vágtam hozzá a szavakat. Még hogy én magányos?
-Jaj igen Alistair. Miért is jöttél a szigetre vissza? Én még nem kérdeztelek ki.- Hamar el húztam a csíkot legutóbb. Tudom kiért jött vissza a sárkányáért, de hallani akartam tőle ahogy kimondja. Mert én vagyis nem én, hanem Fulgurae tudja hol találhatjuk meg őt. Bár ezt nem fogom az orrára kötni az árulónak.

|| xxx || xxx|| xxx

Tárgy: Re: Piactér Pént. Okt. 31, 2014 11:26 pm

Arcomra félmosoly költözött, s teljes nyugodtsággal, és némi tiszteletet bele préselve válaszoltam a feltett kérdésre.
-A szigetre két dolog hozott vissza ebből egyiket sem kell elmagyaráznom hisz tudod jól, bár ha elfelejtetted volna emlékez vissza mert tőlem te választ nem kapsz.
-Az pedig hogy nem vagy magányos lehetséges, de ismerek annyira hogy inkább gyakorlatot tartasz mind sem egy hozzád illő párra vadászol. Ezzel felálltam s elindultam az ajtó felé ahol meg álltam karynnal szembe.

Tárgy: Re: Piactér Pént. Okt. 31, 2014 11:38 pm

Rt-est

-Kire vadászol? Mond már meg melyik az a lovas akiről azt gondolod, hogy halállal kell hogy lakoljon. A sárkányodat pedig elfelejtheted, mert számodra hallott ő is, mint a feleséged.- Vártam a válaszát. Az hogy magányos vagyok sokaktól hallom egy idő után ráuntam, de tőle nem tűröm el az ilyen mondatokat.
-Te egy senki vagy és nem tudsz rólam semmit. Vagyis fogd be a szádat és ne adj magán életi tanácsokat.De előbb válaszolj a kérdéseimre.- Mordultam rá kemény rideg hangon a velem szembe álló férfira.

|| xxx || xxx|| xxx

Tárgy: Re: Piactér Pént. Okt. 31, 2014 11:52 pm

Karyn-t magát nem is tudom mióta nem vettem komolyan de a mostani szavai mégis úgy ütötték meg a lelkem mind a kovács kalapácsa az izzó kardot, amikor sikerült magamhoz térni a pillanatnyi sokból.
-Mit vársz mégis? -Azt hogy ne akarjam annak a fejét aki elvette tőlem azt a személyt aki a legfontosabb volt az életembe?-Mégis mit tennél te? Közben mélyen Karyn szemébe néztem.
-Lehet hogy Shelinda halott, de lehet hogy nem. -Azt viszont nem értem miért ne tudhatnám hogy él-e még vagy sem.

Tárgy: Re: Piactér Szomb. Nov. 01, 2014 12:03 am

Rt-est

-Hátha szeretnéd tudni akkor meg mondom neked él. De azt is tudom, hogy csalódott benned. Szóval ne keresd!- Feleltem a sárkányára. Bár kissé elferdítettem azt, amit Fulgurae mondott.
Az idióta kérdéseire nem válaszoltam. Mert én nem voltam ilyen helyzetben és soha nem leszek olyan helyzetben többé. Soha. Az enyém más volt és én hibáztam. Ami egy életbe került. Aztán egy másik életbe egy árulóéba, mert áruló volt, aki megölte. Az árulók pedig halált érdemelnek.

|| xxx || xxx|| xxx

Tárgy: Re: Piactér Szomb. Nov. 01, 2014 12:20 am

Nem lepődtem meg hogy Karyn kitért a valódi válaszolás elől, bár az inkább meg lepett hogy válaszolt a sárkányommal kapcsolatba.
-Szóval él. -Tudod Karyn ritkán mondok neked ilyet de köszönöm. -Viszont nem igazán akarsz válaszolni arra hogy te mind tennél a helyembe, talán azért mert te sem tennél más kép mint most én, vagy csak túlságosan is gyűlölöd azokat akik Caraxot követték. -Mégis melyik igaz rád? Kérdeztem miközben hátat fordítván vissza mentem a szalma ágyhoz s vissza ültem a fal mellé.

Tárgy: Re: Piactér Szomb. Nov. 01, 2014 12:36 am

Rt-est

-Persze hogy gyűlölöm Carax embereit, mert árulók akik bántsák a családomat. Nem ölném meg, ha nem ad rá más okot. A hátteret kell nézni. Miért tette miért ölte meg? Igen, halál jár azokra, akik mások életét kiontsák. De én sem öllek meg, mert az önhatalmaskodás nem jó dolog.- Én letudom győzni a dühömet és nem ölök embert, ha nem harcképtelenné teszem. Ezt meg tanulják az első pillanattól a légivadászok mikor belépnek a csapatba. Csak szükség esetén ölj!
- Szóval most mesélj egy kicsit Shelindáról! Milyen a te volt társad?- Kérdeztem kérdőn a férfitől. Mert bizony a sárkányára voltam kíváncsi és nem az esztelen bosszújára.

|| xxx || xxx|| xxx

Tárgy: Re: Piactér Szomb. Nov. 01, 2014 12:51 am

Le ülvén a földre még Karyn ott állt kint, meglepődtem ezen bár a kérdést halván már meg is kaptam az indokot.
-Legyen úgy ahogy akarod, legalább addig is van kihez beszélnem. Mosolyodtam el a gondolaton hogy pont Karyn az akivel ilyenről beszélek.
-Shelinda, egy jégsárkány volt, akár csak a tied. Pikkelye világoskék, szinte már fehér volt, gyönyörű látvány volt az emberi szemnek. -Erős alkatú volt, harcias és sosem adta fel. -Mindig eszembe jut az első repülésünk mikor rá gondolok, egy széna boglyában landoltunk mind a ketten, mire ki tápászkodtam ő már vissza is vágyott az égbe. -Erős jelem volt akár csak te, meg kell valljam néhány dologban igazán egyezik a véleményetek, egyikőtök sem adja fel egy könnyen. Ezzel zártam a rövidre fogott monológot.

Tárgy: Re: Piactér Vas. Nov. 02, 2014 8:11 pm

Rt-est

Nem gondoltam volna, hogy ennyire bő beszédű lesz. Sokat nem vártam volna el tőle. Végig hallgattam az áruló valaha sárkánylovas Alistairt. Biccentem köszönöm helyett. Annyira nem fogok lealázkodni hozzá hogy meg köszönjem az információit bármilyen szóval. Végül szó nélkül elhagy helyiséget. Már, ami nap további teendőin járt a fejem. Az éjszakai járőr csapatot kellett jóvá hagynom.

|| xxx || Zártam|| xxx

Tárgy: Re: Piactér Pént. Dec. 26, 2014 11:04 pm

Karyn kifelé tartott a börtönből, én meg csak néztem utána némi keserűséggel, haraggal, vegyült érzelmek keltek életre bennem.
Végül amint láttam hogy kilépet a börtönből a őrhöz szóltam.
-Hé te ott! Kiáltottam oda hangosan hogy biztosan halhassa.
-Mikor kapnak itt a foglyok ételt, vagy magamnak kell kimennem érte amikor ki engedsz? Vettem oda gúnyosan, mind ha semmiség lenne megszökni a börtönből. Ha közelebb lép a cellámból tovább idegesítem míg bennem jön, ekkor a csizmámba maradt rejtet tőrömmel le szúrom és elveszem a kulcsait. Ha nem akkor vissza megyek a szalmához amin fekhelynek tettek ide és elnyúlok rajta.

Tárgy: Re: Piactér Pént. Dec. 26, 2014 11:21 pm

Karácsonyi Rt-est

Semmi értelme el indulnom egyedül meg keresni azt a sárkányát. Kell nekem az a barom hülye és kegyetlen férfi is. Így pár perccel később vissza is fordultam.
Az őrrel együtt tértem vissza, akinél a kulcsok voltak. Tudtam minden rejtett csínyéről Alistairnak észre veszek sok mindent egy kiállásból míg beszéltem vele. Nagyon nyugodt volt és furcsán állt.
- Most át adod a késed és akkor ki enged téged, az őr és velem jöhetsz, de addig nem kapsz se ételt se semmit amíg nálad van az a valami a jobb csizmádban.- mondtam hideg hangon.

|| xxx || a második a kalandunk folytatása|| xxx

Helló, sweetheart! I am **Ajánlott tartalom**