Külső, belső leírás

Heves, lobbanékony természettel áldott meg a sors, ám ezzel együtt szenvedélyes is vagyok. Sokat adok a külsőmre, szeretem, ha bókolnak nekem, ám nem vagyok hiú, nem ejtettek a fejemre.
Ennek ellenére mindig is tisztában voltam a szépségemmel, amit soha nem is voltam rest kihasználni, ha a céljaim eléréséről volt szó éppen. Életvidám, társaságkedvelő vagyok, olyan, aki szeret szórakozni, férfiakat és nőket egyaránt elcsábítani, kissé talán könnyűvérűnek is tűnhetek emiatt, de ez valahogy sosem zavart igazán, elvégre mi értelme ennek a hosszú életnek, ha nem szórakozunk közben egy kicsit.
Eléggé törődő típus vagyok, ha a családomról van szó éppen, de azért ettől függetlenül se vagyok egy Teréz anya, ezért nem rohanok minden bajbajutott megmentésére, elvégre úgy vagyok vele, hogy van elég bajom amúgy is, és nem kell még többet a nyakamba aggatni feleslegesen.
Tipikus példája vagyok az igazi nőknek. Makacs, önfejű és bátor, ám talpraesettségemet tudnám leginkább kiemelni. Bármilyen helyzetben megállom a helyem, és ha mégis sikerülne sarokba szorítani, akkor sem adom fel, inkább még elszántabban harcolok.
Művelt és intelligens vagyok, így hogyha úgy hozza az érdek, szinte bárkit képes vagyok meggyőzni arról, hogy mit kéne tennie. Nem vagyok túl nyílt és engedékeny se, nagyon nehezen engedek közel magamhoz bárkit is, de így a biztonságosabb, így nem hal meg az, akit esetleg szeretek. Belefáradtam már a szeretteim elvesztésébe.

Kemény gyerekkoromnak köszönhetően esélyem se volt arra, hogy emberként elhízzak vagy esetleg gyenge legyek, így a folyamatos harcok meghozták a gyümölcsüket. Bár ránézésre nem látszik, de eléggé izmos vagyok és vékony, melleim és fenekem pedig meglehetősen formás, fekete hajam pedig egészen derekamig leér, bár mostanában igen copfban hordom.
Emellé kaptam még két gyönyörű, ezüstös színben tündöklő szempárt, amelyben nem egy férfi és nő veszett már el az idők során.
Na persze ha ez nem lenne elég, akkor még ott van a szép arcocskám, a csábos mosolyom és azok a másokat mágnesként vonzó puha kis ajkak. Hiába, kevesen voltak olyanok, akik képesek ellenállni a bájaimnak. A kebleim biztosan nem tartoznak a legnagyobbak közé, de ez sohasem zavart igazán, mert így is bőven kihangsúlyozzák a nőiességemet és vonzzák a férfiak tekintetét.
Ruhák terén előnyben részesítem a bőrből készített ruhákat, de azok közül is inkább a kényelmesebbeket, amelyek nem akadályoznak a mozgásban, elvégre sohasem lehet tudni, hogy éppen mikor keveredsz bele valami harcba.
A nyakamban egy családi ereklye van, egy nyaklánc, amelyet még az anyámtól kaptam, ő pedig az ő anyjától és így tovább visszafelé jó pár nemzedéken át. Értéke az igazat megvallva nincs, ha azt nem számítjuk, hogy szép, de nekem mindenképp sokat jelent.

Előtörténet

Terra Nimueh Hekate Kali Dax
E néven láttam meg a napvilágot közel három évtizeddel ezelőtt, Kysppie szigetén. Édesapám a városi őrség másodparancsnoka volt akkoriban, míg anyám igazi családanya. Családom elsőszülött gyermeke voltam, így közel sem a szokványos nevelést kaptam szüleimtől, elvégre apám inkább nevelt fiúként, harcra és a családom megvédésére, sem mint arra, hogy a szokásos női szerepbe bújjak.
A gyermeki éveim ezen kívül nem sokban különböztek a többiektől, úgy cseperedtem ahogyan illik, tizenöt éves koromig nem is történt igazán említésre méltó dolog, amikor is elvesztettük édesanyámat. Betegség vitte el szegényt, de ha mondhatjuk így, akkor öröm az ürömben, hogy viszonylag nem szenvedett sokat. Apám továbbra is próbált engem és a húgomat jól nevelni, de hiába, ő egy harcos volt, egy katona így persze minden próbálkozása ellenére nem helyettesíthette anyánkat.
Bár én egész életemben a tengerre vágyódtam, azonban mondhatnánk úgy, hogy terveimnek keresztbe tett, amikor tizenkilenc éves koromban egy tojás engem választott. Egy vízsárkány választott engem lovasául, akinek neve Naga volt.
Ez teljes mértékben megváltoztatta az életem és az elképzelt jövőmet, de mégsem igazán mondhatnám, hogy szomorúság fogott volna el emiatt.
Bár a képzésünk nehéz és fárasztó volt, úgy megmozgatta testem minden porcikáját, ahogyan azelőtt semmi, de cserébe olyan dolgokat láthattam, amiről soha nem álmodtam és persze az a szavakkal le sem írható kapcsolat, ami köztem és Naga között kialakult mindenképpen megérte.
Kislány koromban hallottam mesemondóktól, hogy a sárkány és lovasa közti kapcsolat az páratlan, de persze akkoriban csupán ócska túlzásnak ítéltem az egészet. Ma már tisztában vagyok, hogy ez nincs így.
Végül közel három és fél év után már valódi sárkánylovasnak számítottam, számos olyan helyen jártam, ahova mások be se mernék tenni a lábukat, ostoba babonák miatt, én pedig sárkányom oldalán félelem nélkül vetettem magam az ismeretlenbe.
Bár néha felmerül bennem egy gyermek, a család gondolata, de talán egy kissé túlságosan is nem engedek. Hogy hogyan is értem? Nos, Gyerekkoromban hallottam egy legendát egy Khutulun nevű mesés női harcosról, aki csak azzal a férfival volt hajlandó összekötni az életét, aki legyőzte öt harcban és úgy döntöttem, én se adom alább.
Ameddig pedig eljön a várva várt illető, addig Naga oldalán szolgálom a sárkánylovasok rendjét és védelmezem a világunkat, hogy az egyszerű emberek élhessék mindennapi életüket félelem nélkül.